Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetó'ségea ban. A modell hétköznapi értelemben erős helyi elitet és passzív helyi közéletet feltételezett. A helyi politika ebben az esetben a kijáró, elintéző érdekérvényesítés stílusát követte, nem törődött a helyi erők összegyűjtésével, az erőforrások aktiválását inkább saját ambíciói és kapcsolatai serkentették és eredményezték. Többségében ők voltak a sikeres külsőerőforrás-bevonók, a sikeresen pályázók. 2. „Miénk itt a tér!" Ez a sündisznóállásbán védekező önkormányzat modellje volt. A helyi politikát a helyi elit uralta, amely nem törődött a külső erőforrások mindenáron való bevonására, de nem törekedett saját belső források összegyűjtésére sem, mert számára csak egy cél volt fontos, az, hogy a helyi hatalmat birtokolja. Függetlenül attól, van-e elég anyagi ereje, csak önmagára hagyatkozott, mert bármely más erő megjelenése (legyen az belső vagy külső) csak zavarta volna a helyi notabilitások status quóját. 3. „Rablólovag", megszálló, komprádor elit: a vidéki területek, települések „gyarmatosítója". Ebben az esetben nem alakult ki helyi vállalkozói elit, s a főbb forrásokat, mind a belső, mind a külső inputokat, a jobb üzleti lehetőségek érdekében megcsapolták az idegen vállalkozók.369 4. Demokratikus, profi. Demokratikus elit, amely érdekeinél fogva törekedett a belső kohézióra, konszenzussal teremtett közösséget, és döntéseit ennek megfelelően hozta. Képes volt a belső erők megszervezésére és a külső források megszerzésére is. A közösség érdekében való cselekvés mellett annak belső fejlődését is támogatta. Nemcsak közjószágokat szerzett, de helyi társadalmat is épített. A vizsgált önkormányzatok köre A vizsgálat az ország válságos területeire fókuszált, ahol a munkanélküliség felülmúlta az országos átlagot, a beruházási kedv átlag alatti volt, az átlagjövedelem nem érte el a létminimumot, a népesség iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, a válságból való kilábalás lehetőségei pedig csekélyebbek voltak, mint az északnyugati vagy központi régiókban. A településeket zömmel e hátrányos térségekből válogattuk addigi kutatásaink tapasztalatai és a sajtóban hírül adott sikerek és kudarcok alapján. 369 Mancur Olson (2000) Power and Prosperity című művében kifejti, hogy léteznek kóbor és helyben élő rablólovagok. A kettő között lényeges különbség a helyben élők (stationary bandit) érdekeltek valamiféle helyi jólét fenntartásában, megőrzésében, amíg a kóbor lovagok (roving bandit) nem, mivel az utóbbi tartósan egy helyen nem rendezkedik be, így nem szükséges számukra a tartós helyi politikai legitimáció fenntartása. 153
