Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon rének kialakítását, a főváros és a Balaton környéke korszerű igazgatási rendjének a megszervezését.241 A kormánybiztos kinevezése után Hantos Gyula földrajztudós összeállításában a magyar közigazgatás területi alapjairól értékes elemzés látott napvilágot.242 A térkép-összeállítás bemutatta a közigazgatás valamennyi ágazatának területi beosztását, valamint közreadta a javasolt jobb és racionálisabb beosztást. A feltáró munka az igazgatási feladatok mellett figyelembe vette az ország gazdasági helyzetét, a gazdaság térbeli viszonyait, a közlekedés, az oktatásügy, az egészségügyi, a hírközlési és a rendészeti szervek egymást keresztező területi rendszerét. A munka rávilágított arra, hogy az egyes állami szervek szervezeti felépítése, mivel hiányoztak az egységes szervezeti szempontok, oly változatosan alakult ki, hogy az országban nem található két teljesen egyenlő beosztás. Az állami és önkormányzati szerepek eklekticizmusából eredően sok olyan község, illetve város volt, amelyeknek különféle középfokú hatóságai nyolctíz különböző helységben voltak csak elérhetők. További hátrányt jelentett, hogy a középfokú hatóságok székhelye különböző településeken volt, ezért közöttük a kapcsolattartás is nehézkessé vált, s ugyanarra a községre nézve a különböző állami szervek intézkedései a szükségesnél nagyobb mértékben tértek el egymástól, sőt nemegyszer ellentétesek voltak egymással. Az igazgatás bonyolult szervezeti rendszerének fenntartásában a vármegyei önkormányzati és az állami hivatalnokréteg (egzisztenciális és presztízsokokból) érdekelt volt. E betegségből eredt „a közérdek háttérbe szorulása a magánérdek kedvéért és a magánjog lábbal tiprása; kicsinyes paragrafusjogászat és a jogszabályok cinikus semmibe vétele; kétségbeejtően aggályos ügyintézés és léha felületesség; minden felelősség elhárítása és a diszkrecionárius, személyes döntés túlburjánzása; gyáva határozatlanság és basáskodó önkény; célszerűtlen, öncélú hivatali rutin és brutálisan rideg célmegvalósítás."243 Mivel mind Magyary, mind Hantos elemzései és javaslatai sértették a vármegye politikai status quóját, a kormányzattól egyikőjük törekvése sem kapott támogató visszhangot. Hantos rezignáltan jegyezte meg: „az a nagy tisztelet, amelyet a megyék nemzeti szerepe vált ki, lehetetlenné tesz minden területi reformot".244 Magyary Zoltán is visszaadta megbízatását, mivel munkáját komolyan vette, és ez hamar kiváltotta a kormányzati körök nemtetszését. 241 Magyary Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálásának programja (1932). In: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Szerk. Csizmadia Andor. Budapest, 1979, Gondolat [434- 451], 345. 242 Hantos Gyula: A magyar közigazgatás területi alapjai. Emlékirat. Budapest, 1931, a m. kir. Miniszterelnök elé terjeszti: Magyary Zoltán egyetemi tanár. 243 Bibó István: A magyar közigazgatásról. In: Válogatott tanulmányok, II. kötet. Budapest, 1986, Magvető, 472. 244 Hantos Gyula: A magyar megye politika földrajza. Földrajzi Közlemények, 1933/4-5,137. 100
