Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)

Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)

„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk”

tő Ferenc és Kende Péter mellett az Amerikában élő Philippovich Tamás211 szintén felhívással fordult a magyar választási kampány résztvevőihez: óvott a „nacionalista és osztálygyűlöletek szításától”, illetve a boszorkányüldözés szellemétől, mindenkit a jobb- és baloldali szélsőségektől való „elhatárolódásra” híva.212 A Nyugati Magyarság utolsó, választás előtt megjelenő számában a meg nem nevezett, inkább az MDF-fel szimpatizáló szerző Csurka István bizonyos mondatait ugyan valóban úgy értékelte, hogy azok „bizonyos érzéketlenségről tanúskodtak a modern magyar történelem e tragikus kérdésében”, a nyugati tudósításokat egyértelműen túlzónak és manipuláltnak minősítette. A cikk arra figyelmeztetett: „Ez a kampány itt teljes egészében a magyar népen csattan! Nincs Washingtonban huszonöt személy, aki tudná, mi a különbség az SZDSZ és az MDF között, vagy fogalma lenne arról, hogy ki az a Csurka István vagy Haraszti Miklós. A konklúzió, amit levonnak ezekből a sajtócikkekből: a magyar nép vagy annak jelentős része antiszemita.”213

Az emigráció választási kampányban való „részvételéről” azt mondhatjuk: bár a különböző eszmeiségü szerzők és lapok eszmékkel és személyiségekkel továbbra is szimpatizáltak, konkrét pártokkal nem vagy csak nagyon ritkán vállalták az azonosulást. Ez utóbbi szerepvállalást a legtöbben károsnak ítélték (volna). Méray Tibor A harcunkat megharcoltuk című, az Irodalmi Újságot. búcsúztató írásában úgy emlékezett vissza az eltelt évtizedekre, hogy a lap a demokrácia híveinek „pártokon felül álló” platformja volt. A lap megszűnésének egyik indokaként pontosan azt nevezte meg, hogy a Magyarországon elindult pártharcokba „be nem avatkozni: egy politizáló lapnak lehetetlen. De az Irodalmi Újság éppen a saját, legértékesebb hagyományaihoz válnék hűtlenné, ha ezt megtenné.”214 Egyes szerzők legfeljebb azt határozták meg, kikkel nem épülhet az új Magyarország: természetesen a kommunista rendszer utódpártjával/utódpártjaival. Az események földindulásszerű változása során vita tárgyává vált az is: mennyire szabad és kell a politikai emigránsnak tevőlegesen részt vennie az otthoni folyamatokban. A legtöbben a részvétel és a

Itt-Ott, 1989. október-december, 4; Kosaras Vilmos: Csurka-Pozsgay-MDF. Hozzászólás a Nyugati Magyarság vezércikkéhez. Nyugati Magyarság, 1990. március-május, 12.)

211 Philippovich Tamás (1954): Színész. 1989 óta él az Egyesült Államokban.

212 „Csak erkölcsi alapon és tiszta kezekkel”. Nyugaton élő magyar értelmiségiek felh/vása. Magyar Nemzet, 1990. 01. 31., 5.

213 A választások elé. Van-e antiszemitizmus Magyarországon? Nyugati Magyarság, 1990. január-február [1, 4], 4.

214 Méray Tibor: A harcunkat megharcoltuk. Irodalmi Újság, 1989/4 [1-3], 2.

63