Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” részletesen bizonyítva az egykori koncepciós per hazugságait. A vádak újbóli felmelegítését a Nemzetőr is az otthoni változások tükrében értelmezte: „Feltehetőleg a legnagyobb vétke főszerkesztőnknek, hogy élő kapcsolatot tart azzal az otthoni fiatal nemzedékkel, amely alkut és félelmet nem ismerve vállalja az ellenzékiség szerepét és nincs előítélettel vele és nemzedékével szemben. ”170 Tollas a leghatározottabb védelmet az SZDSZ egyik legfontosabb vezetőjétől, Demszky Gábortól kapta, aki 1980-as felső-Tisza-vidéki vizsgálódásai és egy Tollas Tiborral készült interjú mellett a Nemzetőr főszerkesztőjét igazoló dokumentumokat is közreadta a Beszélő egyik 1988-as számában.171 Szintén az emigrációhoz kapcsolódó, közösen (az MDF és a Hálózat, illetve SZDSZ által) szervezett esemény volt Faludy György estje a Jurta Színházban 1988 szeptemberében172 vagy a Nagy Imre-újratemetésre hazatérő Király Béla előadása az MDF Ó utcai központjában.173 Nagy Imre és mártírtársai újratemetése sokak számára ma is a rendszerváltás folyamatának jelképes eseménye. 1989. június 16-a az 1956-ról szóló dogmák ledőlésének, az addig kizárólagosan hirdetett narratívák kifulladásának napjaként él sokak emlékezetében. A nyugati emigráció egy része számára más szempontból is új kezdetet jelentett: sokan az ünnepi eseményre érkezve tértek vissza először szülőföldjükre. Az emigráció (egy része) ráadásul képviseletet is kapott: a Hősök terén Király Béla, a 301-es parcellában pedig Méray Tibor beszélt.174 A hatalom számára kezdettől komoly problémát okozott B. András: A történelem árnyai és a fiatal demokraták. Beszélő 26 (1989), 80-81. 170 Makra Zoltán: Audiatur et altera pars. A Tollas Tibor elleni támadások háttere. Nemzetőr, 1989. április, 5., 8. 171 Demszky Gábor: Egy fejezet a Gulag magyar vonatkozásairól. Beszélő 25 (1988), 46-57. 172 Faludy György (1910-2006): Költő. 1949 és 1953 között a kistarcsai, majd a recski kényszermunkatáborban raboskodott. 1956-ban hagyta el az országot, 1957-től a londoni Irodalmi Újságot szerkesztette. 1988-ban tért haza. ÁBTL NOIJ „Demokrata Fórum” II. BRFK-171-188/1 (1988. 09. 22.), 256. 173 Király Béla (1912-2009): Katonatiszt, politikus. 1946-ban vezérkari őrnaggyá, vezérkari alezredessé, 1949-ben vezérkari ezredessé léptették elő. 1952 januárjában a tábornokperek második szakaszában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956 szeptemberében szabadult. A forradalom alatt a Nemzetőrség főparancsnoka. Emigrációjában a Magyar Forradalmi Tanács alelnöke és a Magyar Bizottság tagja volt. 1989-ben tért haza. 1990- ben függetlenként országgyűlési mandátumot szerzett, majd az év novemberétől a ciklus végéig az SZDSZ képviselője lett. ÁBTL NOIJ „Szabad Demokraták Szövetsége”, III/ III-107-108/6, 1989. 06. 06. 174 Méray Nagy Imre családja általi felkérése komoly port vert fel - nem az emigrációban, hanem itthon. Csurka István a Magyar Rádió Vasárnapi Újságjában felolvasott 51
