Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)

Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)

„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk”

István (Stefan A. Musto)160 vette fel a kapcsolatot Szabó Miklós történésszel.161 A kapcsolatok hosszabb távon és nem csak a pártok között maradtak fenn: Mustó azon kevés emigránsok egyike lett, aki a rendszerváltás után aktívan részt akart és tudott venni a magyar közélet alakításában.162 Végezetül meg kell említeni a Szabad Európa Rádió szerepét, amely funkciójából és otthoni hallgatottságából adódóan is komolyan segített az SZDSZ törekvéseinek népszerűsítésében. Borbándi Gyula, a rádió korábbi vezető munkatársa a SZER tevékenységét elemző kötetében a következőképpen mutatta be az otthoni szereplők érezhető kettős mércével való kezelését: „A magyarországi eseményekkel foglalkozó belső munkatársak többsége nyíltan részrehajló volt az úgynevezett demokratikus ellenzék javára, és még inkább azok voltak az e körből kikerült magyarországi tudósítók. [...] A Beszélő és a Hírmondó minden száma külön műsor tárgya volt, viszont a Hitel megalapítása és első megjelenése méltatlanul elsikkadt. [...] Árulkodó volt, hogy mely irányzatokat részesíti előnyben, hová húz a szerkesztők szíve. [...] Az sem vált a műsor javára, hogy politikusok - Tamás Gáspár Miklós, Haraszti [Miklós], Kőszeg, Demszky - SZER-kommentátorokként léptek fel ahelyett, hogy értékes mondanivalójuk politikai állásfoglalásukként hangzott volna el.”163 A kizárólagosságra törekvés

160 Mustó István (Stefan A. Mustó, 1933): Politológus, közgazdász. 1945 után hagyta el az országot. 1989 és 1992 között a liberális Friedrich Naumann Alapítvány budapesti képviseletének vezetője. 1994 és 1998 között SZDSZ-es országgyűlési képviselő.

161 Szabó Miklós (1935-2000): Történész, politikus. Az SZK.H és az SZDSZ alapító tagja. 1990 és 1998 között a párt országgyűlési képviselője.

162 ÁBTL NOIJ „Szabad Demokraták Szövetsége”, III/III-165-165/3 (1989. 08. 24.).

163 A SZER egyoldalúságáról szóló nézeteit Borbándi az események idején is világossá tette Lezsák Sándornak: a SZER „nem alkalmas arra, hogy ellenzéki csoportok párbeszédének színhelye legyen”, mivel „lépten-nyomon közreműködik az MDF hitelének rontásában, táplálja a vele szembeni bizalmatlanságot”. Az egyoldalúságot indirekt módon később azok is elismerték, akik korábban nyíltan a szabad demokraták törekvéseit támogatták. Amikor 1991-ben a SZER megkapta a magyarországi frekvenciaengedélyt, és az akkori MDF-kormánnyal szembeni bírálatai elmaradoztak, Haraszti Miklós határozottan tiltakozott az ellen, hogy „a kormány a médiatörvényt megelőzve, azt megkerülve maga állít föl rádióállomást, a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen feltételekkel és megállapodásokkal”. Hamburger Mihály határozott hangú válaszában azt üzente Harasztinak, hogy ő „és társai úgy váltak ismertté az országban, hogy a rádió népszerűsítette őket, és ez még a választási eredményekben is megmutatkozott. Akkor nem tiltakoztak a kivételezés ellen. Most igen.” (Borbándi Gyula: Magyarok az Angol kertben. A Szabad Európa Rádió története. Budapest, 2004, Mundus, 385, 404-405; ÁBTL 2.7.1. NOIJ „Demokrata Fórum” II. Bács-58-220/10 [1988. 11. 09.], 361.)

49