Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán Nyilatkozatát és aláírja a Belépési Nyilatkozatot. [...] Tiszteleti tagok mindenekelőtt a szomszédos országokban, valamint Nyugaton élő magyarok lehetnek, továbbá Kelet-Európa demokratikus mozgalmainak résztvevői.”142 A fentiek alapján nem csodálható, hogy - azon túl, hogy az emigráns sajtóban továbbra is minden irányzat és mozgalom képviselői megjelenhettek - szervezetileg külhonban is az MDF lett a leginkább gyarapodó formáció. A Lakiteleken elfogadott alapító nyilatkozat szavait Mózsi Ferenc, a chicagói Szivárvány főszerkesztője143 afféle „felhívás keringőre” üzenetnek minősítette: „Ez az első olyan jól megfogalmazott, közös munkára felhívás, melynek mellőzése felelőtlenséget jelentene.”144 Az MDF 1989. márciusi, első országos gyűlésén személyében is képviseltette magát az emigráció számos fontos képviselője - Mózsi mellett beszédet mondott a Svájcban MDF-tagozatot alakító Luka László orvos,145 Jakabffy Ernő, a svédországi magyarok ernyőszervezetének vezetője,146 jelen volt Czigány Lóránt,147 Kende Péter és Szőcs Géza, tudósított a Szabad Európa Rádió, de levelet intézett a gyűléshez az ausztriai magyarokat összefogó központi szövetség, az Észak-amerikai Magyar 142 A Szabad Kezdeményezések Hálózata Ideiglenes Alapszabálya. Uo. (1988. 10. 25.), 196. 143 Mózsi Ferenc (1947-2007): író, szerkesztő. 1970-ben hagyta el az országot. 1980-tól a Szivárvány alapító szerkesztője. 144 Mózsi Ferenc: Miként lesz a hogyan? Itt-Ott, 1989/1 [12-13], 12. 145 Luka László (1932): Pszichiáter. 1953-ban röpcédulázásért 7 év börtönbüntetésre ítélték, 1956. november 1-jén szabadult. A szabadságharc bukása után Svájcban telepedett le. A Nagy Imre-díj alapítója. 146 Jakabffy Ernő (1927-2003): Erdőmérnök. 1956-ban emigrált, Svédországban telepedett le. 1981 és 1993 között a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) elnöke, 1992 és 1995 között a nyugati diaszpóra képviseletében a Magyarok Világszövetsége alelnöke. Jakabffy Ernő felszólalásában lenyűgöző érzésnek nevezte, hogy „fél évszázad után ismét szabadon, nyíltan beszélhet Magyarországon”. Világossá tette, hogy ezt elsősorban az „itthoni Bátraknak” köszönhető, akik folytatták Illyés Gyula „dörömbölését”. Egyben felidézte Csurka István, Lezsák Sándor és Csengey Dénes stockholmi szókimondását: „az ő tartásuk és argumentációjuk alapján érezzük egyértelműen, hogy nemzetünk boldogabb jövőjének útkeresőit, a magyar kibontakozás letéteményeseit - Csurka István szavaival »gyüjtőtavát« - Bennetek látjuk, a hazai népi reformmozgalom zászlóvivőiben és Önökben, akik ma itt összegyűltek.” (Jakabffy Ernő (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége) hozzászólása az MDF I. Országos Gyűlésén. RETÖRKI Archívum, Lakiteleki Rendszerváltó Archívum, MDF korai időszakának iratai, 1.4.1.1. I. Országos Gyűlés, 4. doboz, 25. ő. e.) 147 Czigány Lóránt (1935-2008): Irodalomtörténész. 1956-ban hagyta el az országot. 1965- ben a londoni Szepsi Csombor Kör alapítója, 1937 és 1990 között az Anyanyelvi Konferencia védnökségi tagja. 44
