Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)

Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)

„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” államminiszternek, a Politikai Bizottság tagjának január 28-ai kijelentése” - írta még a pártvezetéssel minden esetben élesen kritikus Nemzetőr is.138 A szellemi-politikai kapcsolatok - az ellenzéki mozgalmak, majd pártok szerveződésének magasabb szintre lépésével - egyre inkább elnyerték az intéz­ményesülés folyamatát. Az otthoni ellenzéki formációk különböző módokon próbáltak nyitni az emigráció felé. Az MDF második lakiteleki találkozón elfogadott alapítólevele nyomatékosította, hogy „a mozgalom a nemzet elide­geníthetetlen részének tekinti [...] a szórványokban élő magyarság közössé­geit s mindazokat, akik a világ bármely részén magyarnak vallják magukat”. Az MDF feladataként határozza meg, hogy „összefogja a magyarság legjobb szellemi erőit minden társadalmi rétegből, az itthon és az ország határain kí­vül élő magyarság köreiből annak érdekében, hogy a nemzet sorskérdéseire megfelelő időben megfelelő válaszokat és megoldásokat keressen”.139 Az el­fogadott alapszabály is világossá tette, hogy a Fórum „számít a határainkon túl élő magyarság támogató részvételére”, és hogy tagja lehet „minden nagykorú magyar állampolgár, a hontalan és/vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek, továbbá a határainkon túl élő magyarok, akik az MDF Alapítólevelét és Ideiglenes Alapszabályát elfogadják”.140 Kevésbé egyértel­műen nyújtotta a kezét a nyugati magyarság felé a Szabad Kezdeményezések Hálózata. 1988. május 1-jei nyilatkozatuk szerint „a határon túl élő kisebbségi magyarok a Hálózat külföldi támogatói lehetnek [...], részt vehetnek a Háló­zat összejövetelein, felszólalhatnak a Tanács ülésein. Külföldi állampolgárok beválasztása a Tanácsba azonban jelenleg nem lehetséges.”141 Az októberben kidolgozott ideiglenes alapszabály szintén nem ajánl teljes jogú, csak tisztelet­beli tagságot. „A Hálózat tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő személy, amennyiben elfogadja a szervezet Elvi 138 Ötvenhatban népfelkelés volt! Nemzetőr, 1989. február, 1. 139 A Magyar Demokrata Fórum Alapítólevele. In: Dokumentumok... i. m. 2017 [103-108], 105. 140 A Magyar Demokrata Fórum Ideiglenes Alapszabálya. In: uo. [108-113], 111. Az MDF párttá alakulásáról szóló vitában Bíró Zoltán ügyvezető elnök feljegyzésében hangsú­lyosan szerepelt, hogy párttá alakulás esetén gondoskodni kell arról, hogy annak jogi és politikai feltételei is megteremtődjenek annak, hogy „a külföldi állampolgárságú magyarok” valamilyen formában továbbra is kapcsolódhassanak a mozgalomhoz. Bíró Zoltán: Legyen-e párt az MDF? Uo. [250-256], 253. 141 Van kiút. A Szabad Kezdeményezések Hálózata Ideiglenes Tanácsának nyilatkozata (1988. május). ÁBTL 2.7.1. NOIJ „Szabad Kezdeményezések Hálózata”, 58. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom