Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” Az 1988 januárjában elinduló, a Jurta Színház nyilvánossága előtt zajló fórumok tevékenységébe már egyre gyakrabban kapcsolódtak be a nyugati magyarság képviselői is. Leghangsúlyosabb jelenlétük a márciusi, kisebbségi kérdésről szervezett fórumon volt tapasztalható - a közös ügy, Erdély egyre válságosabb helyzetének bemutatása természetes módon terelte össze az itthon és Nyugaton cselekvésre kész polgárokat. A magyar emigráció különböző szervezetei a romániai elnyomás növekedésével párhuzamosan egyre intenzívebben próbálták a nemzetközi közvélemény figyelme elé tárni az erdélyi magyarság ügyét.55 E fellépésben megelőzték a sokáig az „internacionalista testvériséget” hirdető, a határon túl élő magyarság problémáiról cinkosan hallgató, itthoni kommunista kormányzatot. Ahogy Juhász László már a változások után lezajlott egyik konferencián fogalmazott: „a nyugati magyarság már akkor felemelte szavát a kisebbségi sorban élő testvéreink érdekében, amikor ez a kérdés idehaza még sovinizmusnak minősülő tabu volt”.56 Illyés Gyula57 1977-ben - köszönetét mondva az erdélyi magyarokért való cselekvésért - Hámos Lászlónak58 üzenve ezt kérte az amerikai - és úgy általában a nyugati - magyarságtól: „éljenek azzal, hogy őnékik kivételes helyzetük van olyan szempontból, hogy tudtára tudnak adni a világnak olyasmit a sajtó és egyéb gyűlések felhasználásával, amit csak ők tudnak”.59 A Hámos László vezette Romániai Emberi Jogokért Bizottság (Committee for Human Rights in Rumania, CHRR), majd Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation, HHRF) az egyik legnagyobb hatású és sikerű, a romániai 55 Az emigráció effajta szerepéhez bővebben Szőczi Árpád: Temesvár. A romániai forradalom kitörésének valódi története. Nagyvárad, Partium, 2014; Házi Balázs-Nagymihály Zoltán: „Egymásban bíztunk eleitől fogva”. A határon túli magyarság sorskérdései a Magyar Demokrata Fórum politikai tevékenységében (1987-1990). In: MDF-tanulmányok. Szerk. Szekér Nóra, Szeredi Pál. Lakitelek, 2018, Antológia Kiadó, 105-165. 56 Juhász László: A nyugati magyarság kötelességei és jogai a szabad Magyarországgal szemben. In: Szűkülő vagy táguló horizontok? Magyarok a változó világban. Szerk. Lisztóczky László. Zürich-Eger, 1992, SMIKK [117-128], 121. 57 Illyés Gyula (1902-1983): Költő, író. 1956 után számos írásában foglalkozott a magyar politikában tabusított kérdésekkel, így elsősorban a határon túl élő magyarok problémáival. 58 Hámos László (1951-2019): Emberjogi aktivista. 1976-ban a Romániai Emberi Jogokért Bizottság (1984-től Magyar Emberi Jogok Alapítvány) alapítója. 59 Illyés Gyula: Üzenet az amerikai magyarokhoz, az erdélyi magyarok ügyében (1977. 07. 28.). In: Alapítvány a nemzet javára. A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada, 1980-2005. Szerk. Bakos István. Budapest, 2005, Püski-BGA [22-23], 22. 25
