Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán elsőként szerepelt egy esetleges „antiszemita összejövetel” lehetősége.39 Ez az egy mondat az Irodalmi Újságban való közlésből már kimaradt. Kasza másik alternatív megfejtése viszont - miszerint Lakitelek tulajdonképpen „a népi írók szövetségre lépése Pozsgay Imrével” - benne maradt. A szerző - Konrád György40 szavait idézve - a nyíltságot, „a népi írók” artikulálódását, kiállását, programalkotását is számon kérte a szervezőkön.41 Lakitelek nemcsak az emigrációs, de a nyugati sajtóban is szerepet kapott. Henry Kamm42 a New York Times-ban egy hónappal a találkozó után megjelent, elsősorban Pozsgay Imréről informáló írásában a következőképpen fogalmazott: „A gyűlést, melyhez Pozsgay szólt, vidéki és munkás gyökerű írók és gondolkodók hívták össze, akiket »nemzeti« [az eredetiben: populists] névvel emlegetnek. Törekvéseiket inkább nacionalistának [az eredetiben: nationalistic], mint liberálisnak ítélik. Mivel nem hívták meg a rendszert kritizálok azon részét, akik magukat »demokratikus ellenzéknek« hívják, s akik leginkább Budapesten koncentrálódnak, néhányan elutasították a meghívást.”43 Az idézetben megjelentek önmagában nem tekinthetők durvának, 39 Idézi Révész Béla: Lakiteleken együttműködési szándék jött, az ellenzék soraiban zavar keletkezett. Beszélő, 2009. június [38-49], 39. 40 Konrád György (1933-2019): író, szociológus. Regényeit, esszéit a ’70-es évektől számos nyelvre lefordították. Az SZDSZ alapító tagja. 41 Kasza László: Találkozó Lakiteleken. Tények és találgatások egy fontos összejövetelről. Irodalmi Újság, 1988/1, 3-4. 42 Kamm, Henry (1925): Újságíró. A New York Times tudósítója. 43 Henry Kamm: Budapest leaders look for support [A budapesti vezetők támogatást keresnek], New York Times, 1987. 10. 25. A fenti fordítást Kávássy János Előd tanulmányából idéztem. Az írás hosszan értelmezi a populist, a nationalist és a nationalistic kifejezés angol értelmezését: „Az Oxford English Dictionary, illetve a Merriam-Webster szótár mérvadó meghatározásai alapján a populist főnévként a brit angolban alapvetően »olyan párt tagja vagy támogatója, mely az átlagemberek érdekeit kívánja képviselni«, míg az amerikai angolban »a közemberek jogainak, bölcsességének vagy értékrendjének híve« jelentéssel (is) bír. Ezek alapján inkább ez utóbbi, az amerikai értelmezés feleltethető meg - mozgalom szintjén - a »népieknek«. Az Oxford Dictionary szerint a nationalist »olyan személy, aki egy ország függetlenségének a szószólója«, vagy »egy személy, aki erős hazafias érzelmekkel bír, különösképpen olyan, aki saját országának más országok feletti felsőbbségében hisz«. Az amerikai Merriam-Webster szerint a nationalist »támogatója vagy híve a nacionalizmusnak«, illetve »olyan politikai csoportosulás tagja, mely független és önálló nemzetet akar«. [...] Az egyértelműen negativ tartalmú angol terminus a nationalistic, mely a Merriam-Webster szerint »azon hit hangoztatása és kimutatása, hogy a saját országod jobb és fontosabb más országoknál«. [...] Visszatérve azonban az 1987. októberi New York Times cikkéhez, tény, hogy abban Kamm a negatív tartalmú 22
