Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Szeredi Pál: A politika polarizálódása. Viták és szakadások a politikában 1989 őszén
A politika polarizálódása tanácskozás elején. Boross Imre szerényen szabadkozott, „nem hiszem, hogy megérdemlem ezt a köszönetét”, mire Antall József31 megjegyezte, „Tényleg nem, de udvariasság volt.”32 Évődő hangulatban indult tehát a megbeszélés, bár Antall egyik megjegyzése már előre jelezte a későbbi civódás előszelét: „Nekem az az érzésem, hogy ez a Kerekasztal, ha tényleg meg tudjuk kötni a megállapodást, akkor ennek a Kerékasztalnak az a történelmi érdeme lehet, hogy mint Kerekasztal kötötte meg ezt az egyezményt, és senki ne akarja a saját szervezete vagy a saját személye egyéni érdemének feltüntetni. Ez egy kompromisszum eredménye lesz a mi részünkről is, és kompromisszum lesz a hatalommal megkötve is. És ne higgye senki azt, hogy az a tégla, amit ő tett ehhez hozzá, az mindjárt az egész épület abból áll.” Felidézte azt az anekdotát is, amikor a légy rászáll a nagyharangra, az megkondul, mire azt hiszi, hogy ő szólaltatta meg, pedig a harangozó húzta meg a harangkötelet ugyanabban a pillanatban. A jelenlevők mindegyike tudta, hogy mi a tétje az aznapi egyeztetésnek. Az Alkotmány módosításáról folyó tárgyalás kisebb-nagyobb torzsalkodás után, de rendben lezajlott, az ütközet viszont az alkotmánymódosító csomagterv köztársasági elnöki tisztségre vonatkozó passzusának vitája során robbant ki. Pozsgay Imre személye s e mögött az állampárt megerősödésének veszélye képezte a vita érvanyagának hátterét. A megbeszélés jegyzőkönyvéből világosan kiderül, hogy a legfontosabb vitázók, Orbán Viktor, Tölgyessy Péter33 és Antall József átgondolt stratégiával és taktikai repertoárral érkeztek az ülésre. Antall József terjesztette elő az MDF nevében azt a javaslatot, melynek értelmében a Köztársasági Elnök megválasztása vagy az újonnan megalakuló, a demokratikusan lebonyolított választásokon felálló országgyűlés hatáskörébe kerül, vagy - amennyiben a választásokat megelőzően kerül sor rá - népszavazással történik meg. Utóbbit azért tartotta fontosnak az MDF, mert nem akarta, hogy a régi országgyűlés képviselői válasszanak köztársasági elnököt, ám azt is elkerülendőnek tartották, hogy az átmenet időszakában továbbra is az Elnöki Tanács intézménye működjön, ezért kompromisszumot kerestek arra, miképpen lehetséges a köztársasági elnöki intézmény felállítása még a 31 Lásd: 66. old., 226. lábj. 32 Az Ellenzéki Kerekasztal ülése, 1989. augusztus 29. In: A rendszerváltás forgatókönyve, 3. kötet. Budapest, 1999, Magvető, 522. 33 Lásd: 80. old., 13. lábj. 203
