Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál sével.106 Több hónapi aktív szervezőmunka után 1989. június 11-én Budapesten az MTA kongresszusi termében tartott újjáalakuló közgyűlésen létrejött a Magyar Néppárt. A százhetven küldött elfogadta a programtervezetet és az ideiglenes működési szabályzatot, és 19 tagú elnökségétet választottak.107 Magát a programtervezetet már 1989 februárjában elkészítették, amelyben kijelölték azt a szellemi örökséget, amelyet folytatni kívánnak Bibó István108, Erdei Ferenc109, Illyés Gyula110, Kovács Imre111, Németh László112, Veres októberében országgyűlési képviselőnek kooptálták a törvényhozásba; a független képviselői csoport alelnöke lett. 1994-ig a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, társelnöke is volt. 106 Pártot alakít a Veres Péter Társaság. Napló, 45. évf., 37. szám, 1989. 02. 13., 3. 107 Újjáalakult a Magyar Néppárt. Népszabadság, 47. évf., 136. szám, 1989. 06. 12., 5. 108 Bibó István (1911-1979) egyetemi tanár. Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században az egyik legnagyobb demokrata politikai gondolkodó. 1956-ban a Nagy Imre-kormány államminisztere. 1958-ban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában dolgozott. 109 Erdei Ferenc (1910-1971) agrárközgazdász, politikus, szociográfus. 1930-tól részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának falukutató munkájában, ezen keresztül kapcsolatba került a csehszlovákiai Sarlóval, az Erdélyi Fiatalokkal, a munkásmozgalommal és hozzá hasonló gondolkodású írókkal. 1939-ben egyike volt a Nemzeti Parasztpárt megalapítóinak. Kiemelkedő szerepe volt az 1945-ös földreformtörvény és a földművesek földhöz juttatásáról szóló rendelet kidolgozásában. 1956-ig több miniszteri posztot is betöltött. 1957-től főként tudományos munkája került előtérbe. Az MTA Agrárgazdasági Kutató Intézetének igazgatói tisztét is betöltötte. 110 Lásd: 25. old., 57. lábj. 111 Kovács Imre (1913-1980) író, politikus, a harmincas évek során csatlakozott a népi írók köréhez, tanulmányokat jelentetve meg a falusi élet nyomorúságáról. Leghíresebb írása diplomamunkája volt, a Néma forradalom akkora vihart kavart, hogy izgatás vádjával három hónapos börtönbüntetésre ítélték. 1939-ben részt vett a Nemzeti Parasztpárt megalapításában. Miután 1947 februárjában a Szovjetunióba hurcolták Kovács Béla kisgazda politikust, kilépett a Parasztpártból, Nagy Ferenc zsarolása és lemondatása után pedig jónak látta külföldre távozni. Emigránsként Svájcban, majd az Egyesült Államokban élt, 1980-ban, New Yorkban halt meg. 112 Németh László (1901-1975) író, műfordító. 1926-tól a Protestáns Szemle (Lelkes László álnéven is ír), a Nyugat, a Társadalomtudomány és az Erdélyi Helikon munkatársa. 1934-ben részt vett a Válasz című folyóirat megalapításában és szerkesztésében. 943 augusztusában nagy hatású előadást tartott balatonszárszói konferencián. 956 november eleji újságcikkeiben kiállt a forradalom jogossága, illetőleg a szocializmus addigi pozitív eredményeinek megvédése mellett. 1958-ban az MSZMP Központi Bizottsága - több „népi író” társával együtt - határozatban bélyegezte meg az 1945 előtti „nacionalista”, „kispolgári”, „harmadik utas” nézetei miatt. 186
