Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál mozgalomnak, amely radikálisan szembefordult a nagybirtokkal.. ,”94 Az idézet már csak a magyar népi mozgalomra való utalás miatt is érdekes önmagában. A mozgalom és később a párt heterogén volt, szuverén személyiségek alkották, természetes ellentétek, azonosságok és különbségek jellemezték tagjait. A később sokat emlegetett úgynevezett „kemény mag” a Beszélő című folyóirat köré tömörült, illetve annak szellemi vonzáskörzetében tartózkodott. A párt meghatározó személyiségei maguk többnyire liberálisnak nevezték magukat, amely kifejezés nem csengett rosszul a Kádár-korszak végén, a zátonyra futott diktatúra utolsó, halódó-átalakuló szakaszában.95 Nem meglepő talán ennek fényében az SZDSZ egyik legjelentősebb agrárszakértőjének, Juhász Pálnak az a megfogalmazása, miszerint „a propagandánk középpontjába azt próbáljuk állítani, hogy a különböző kisebb vállalkozói csoportok merjék vállalni az individualizmusukat, merjenek vállalni egy olyan rendszert, amely keményen versenyeztet, és ezért tömeges csődökkel fog járni, de azért bízhatnak egy ilyen rendszerben, mert ők jobbak lehetnek a többinél. Tehát: „Ha bízol magadban, akkor vállald a liberalizmust!”96 Azt egyébként - az SZDSZ 1989-es agrárkoncepciójának tárgyalásakor - mindenképp érdemes megjegyezni, hogy társadalmi bázisuk elsősorban a nagyobb városokban volt, ezeken kívül, főleg falun, igen gyengén álltak. A párt programtéziseiben arra próbálta megadni a maga válaszát, hogy miként lehet és kell megújítani a mezőgazdaságot a maga szervezetrendszerével, intézményeivel, tulajdoni és kooperációs viszonyaival. A mezőgazdaság és a falusi társadalom jövőjét - még ha nem is azonos a kettő teljesen - álláspontjuk szerint nem lehet egymástól elválasztani, miután maga a mezőgazdasági termelés a falusi társadalom szövetébe ágyazódik. Ezt a kapcsolatot igyekeznek az agrártézisekben kifejtettek elevenebbé tenni. Ezért a mezőgazdaság megújulásához az SZDSZ visszaadni, kiszélesíteni kívánta a falusi társadalom önszerveződésre, önkormányzásra való jogát. Amint rámutatnak, a kommunista hatalomátvétel pont az önszerveződés minden lehetőségétől fosztotta meg. Ezzel együtt az agrárium szocialista átalakítása éppen az ambiciózus társadalmi csoportok lába alól húzta ki a talajt vidéken is. Az agrárium 94 Szabad Demokraták Szövetsége. In: Beszélő Összkiadás, 1987-1989. 1988/3. évf., 25. szám, 1992, AB-Beszélő Kiadó, 654. 95 Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről. In: Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Tímea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején. Lakitelek, 2018., Antológia Kiadó, 28. Retörki könyvek 31. 96 Pártok - agrárprogramok. Budapest, 1989, Agroinform Kiadó, 67. 182
