Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál közlekedést, egészségügyet, oktatást, távközlést) indokolt az állami túlsúly fenntartása.74 A párt tehát abból az alapvetésből indult ki, hogy biztosítani kell a föld tulajdonlásának jogát is, a szövetkezés szabadságát és a mezőgazdasági vállalkozások piaci esélyegyenlőségét, illetve, hogy fel kell számolni a monopóliumokat.75 Szemléletük a történelmi igazságosságon alapult, szembesítve a társadalmat a „sztálinizmus és az azt követő brezsnyevi korszak agrártermeléssel szemben elkövetett bűneivel”. A párt arra világított rá, hogy a parasztság elleni koncepciós perek áradatával és más adminisztratív intézkedésekkel a parasztságot, mint osztályt, tulajdonképpen likvidálták. A parasztokból mezőgazdasági bérmunkás vagy ingázó ipari munkás lett. A mezőgazdasági nagyüzemekben bérmunkássá lefokozott parasztokban ennek következtében a tulajdonosi tudat és szemlélet megszűnt. Látnunk kell az egyes pártok agrárkoncepcióit tanulmányozva, hogy a szövetkezetesítés egyik nagyon súlyos következményét, amely elsősorban társadalmi síkon jelentkezett, legélesebben talán az MSZDP fogalmazta meg. A szervezetek általában kifejezetten az agrárgazdaság válságának gazdasági oldalát emelték ki, holott valóban nagyon radikális társadalmi változásokat is eredményezett a téeszesítés az agrárnépességen belül. így a legtermészetesebb módon jelenik meg a sérelmet szenvedett parasztság rehabilitálásának szándéka. A „kié legyen a föld” kérdésében is markáns állásfoglalás érződik ki, még ha részletekbe nem is bocsátkozik a koncepció. Az MSZDP ugyanis visszautasítja azokat a - főként a termelőszövetkezetek részéről érkező - vádakat, amelyek azt állítják, hogy a (történelmi) parasztságnak nem kell a föld. Az MSZDP ezt épp ellenkezőleg látja, és erkölcsi elismerést és vagyoni rehabilitációt sürgetett a parasztság részére. Mindenképp szükségesnek látták a nagyüzemileg gazdaságosan meg nem művelhető földterületek kistermelői tulajdonba adását például. Ennek egyik eszközét bank alapításában látták, amely a kisemmizett, mindenétől megfosztott parasztokat és azok leszármazottait az újrakezdésben támogatja. Emellett a banknak lenne olyan szerepe is, amellyel az életképes nagyüzemeket finanszírozza. Ez a bank - nevesítve a Farmer Bank Részvénytársaság - magánbankként, külföldi tőkével indult volna az elképzelések szerint, amelyben később részvényesek lettek volna a kistermelők is, illetve maga 74 A Magyar Szociáldemokrata Párt rövid programja. Szociális demokrácia az út Európába, In: Rendszerváltás, szerk.: Mink András, Budapest, 2018, Osiris Kiadó, 496. 75 Eszmecsere az MSZDP gazdasági programjáról. Világgazdaság, 21. évf., 5253. szám, 1989. 12. 21., 5. 174
