Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán az MDF vezetői közül Csurka mellett Lezsák Sándort is elmarasztalja.18 A két csoport között eluralkodott meg nem értés és a fogalmak különbözőképpen való értelmezésének jeleként érdemes idézni Radnóti magyarázatát: „Megütközve láttam Lezsák Sándor Magyar Hírlap-be\\ nyilatkozatában e sorokat: »mi otthon vagyunk ebben az országban, és amíg lehet, nem akarunk a föld alá bújni, szamizdatokat kiadni, konspirálni«. [...] A gyáva szamizdatoló tehát a föld alá bújik, üresen tiltakozik, és a kormánypártihoz hasonlóan nincsen otthon ebben az országban. Mint - Csurka Istvántól véve a példát - Aczél György és Kenedi János.”19 így lett a nemzeti demokraták és a polgári radikálisok közötti módszerbeli eltérésekről szóló interjúrészlet sértés és a - korszakban még kevésbé divatos szóval élve - kirekesztés bizonyítéka. A következőkben az 1987. szeptemberi lakiteleki találkozótól kezdődően veszem sorra a magyar emigráció rendszerváltásba való bekapcsolódásának fontosabb tényezőit, arra adott reakcióit, a különböző szerveződő politikai erőkhöz való viszonyulását. Nem kívánok elfeledkezni arról, amit Borbándi Gyula őszintén és egyszerűen megfogalmazott az emigrációról szólva - „nem mi vívtuk ki Magyarország szabadságát”20 -, de arról sem, hogy a nyugati mentség, hogy a Lipótvárosban született«”. Molnár József írásának idézett mondata viszont valójában így hangzik: „Erre még az sem mentség, hogy a Lipótvárosban született, mint Szabó Zoltán.” Az Új Látóhatár szerkesztője tehát Szabó Zoltánra, a népi írók egyik fontos szereplőjére utalt, akinek munkásságával Kenedi behatóan foglalkozott, és magyarországi megismertetéséért sokat tett. In: Molnár i. m. 1987, 122. 18 Lezsák Sándor (1949): Költő, politikus. Az MDF alapító szervezője, 1987. szeptember 27-én az első lakiteleki találkozó házigazdája. 1988-tól 2004-ig az MDF elnökségi tagja, 1996 és 1998 között elnöke. 2004-ben kizárták a pártból, ekkor megalakították a Nemzeti Fórumot, amelynek elnöke. 19 Radnóti i. m. 1989, 7. Érdemes a Lezsák Sándor által elmondottakat pontosan és teljes egészében idézni. Kérdés: Tavaly nevet kapott a mozgalom, fórumokat szervezett a jogállamiság megteremtéséről, az erdélyi helyzetről, a nyilvánosságról. Az idén pedig megalakult a szervezet. Az alapítólevélben az áll, hogy az MDF nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéjét. Ez azt jelenti, hogy mindent tagad? Válasz: - Azt jelenti, hogy nem gondolkodunk végletekben. Sem kormánypárt, sem ellenzék - ez nem fejez ki többet annál, hogy mi otthon vagyunk ebben az országban, és amíg lehet, nem akarunk a föld alá bújni, szamizdatokat kiadni, konspirálni. Párbeszédre és együttműködésre törekszünk, nem üres kontesztálásra.” In: Bálint B. András: Nem gondolkodunk végletekben. Beszélgetés Lezsák Sándorral. Magyar Hírlap, Melléklet, 1988. 10. 29., 2. 20 Éger György: A megálmodott Magyarország elvesztése. [Beszélgetés Borbándi Gyulával], In: uo.: Megálmodott Magyarország. Beszélgetés nyugati magyarokkal. Bázel Budapest, EPMSZ, 1999 [193-207], 194.
