Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? JUHASZ-PINTER PÁL Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben Az 1980-as évek végére egyértelművé vált gyakorlatilag minden gazdasági, politikai-közéleti szereplő számára, hogy a magyar mezőgazdaság addig fennálló viszonyaiban változtatásokra van szükség, beleértve a gazdasági, üzemszervezési tényezőket vagy akár a tulajdonlási formák megbontását is. Az Országgyűlés 1989. évi tavaszi ülésszakán elfogadott egyesülési törvény1 biztosította a pártok alapításának jogát, amelynek következtében számos párt alakult meg, illetve újjá már ebben az évben2. A tanulmány elsődleges célja egyrészt, hogy bemutassa az 1989-ben létrejött (illetve az MSZMP esetében létező), és agrárprogrammal vagy legalábbis valamilyen agrárkoncepcióval ekkor már rendelkező politikai szervezetek hogyan látták a magyar mezőgazdaság állapotát, és mennyiben találták szükségesnek a fennálló viszonyok megváltoztatását. Az említett agrárprogramok, agrárkoncepciók elemzése lehetővé teszi ezen szervezetek 1989-es „reformelképzeléseinek” kibontását. Mindezek jelentették - egyes esetekben már kiforrott módon, más esetekben pedig kiindulási alapként - az 1990. évi országgyűlési választásokra megalkotott pártprogramok, illetve azoknak a mezőgazdasági struktúraváltásra vonatkozó részeinek alapját. Másrészt, ha meg akarjuk érteni a különböző motivációkat, olykor indulatokat - röviden érdemes visszatekinteni a magyar paraszti társadalom helyzetének 20. századi alakulására. A földhöz, a mezőgazdasági termeléshez való viszonyok, viszonyulások, az egyéni és közösségi motivációk nagymértékben gyökereznek ezekben a történésekben. A 20. század ugyanis, különösképpen annak második fele gyökeres változásokat hozott a magyar parasztság életében, többszörösen átalakítva a mezőgazdaságban meglevő tulajdonviszonyokat, ezzel együtt megváltoztatva alapvető társadalmi struktúrákat. Elmondhatjuk, hogy a paraszti társadalom - már amennyiben ilyen rétegződésről időben 1 Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény In: Magyar Közlöny, Budapest, 1989. január 24. 2 Az egyesülés szabadságáról szóló 1989. évi II. törvényt 1989. január 24-én hirdették ki. Megjegyzendő, hogy a pártok bejegyzésére és gazdálkodására vonatkozó szabályokat csak később alkották meg (1989. évi XXXIII. tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról) 147
