Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
A szétválás fél éve Marschal Adrienn nay Jenőt, Forgács Ferencet, Győri Tibort,177 Hősz Dezsőt,178 Kovács Tibort,179 Kissné Kosa Magdolnát,180 Vanek Bélát181 és Virág Jánost182 választották. Alapszabályuk preambulumában két fontos szándékot fogalmaztak meg. Az egyik, hogy igazságtételt szeretnének, és nem akarnak bosszút állni, a másik, hogy hosszú távon megbékélésben, nemzeti egységben gondolkoznak. „A konstrukciós és titkos perek s a csöndben megöltek emléke kiállt általunk nemzeti és egyéni igazságtételért. Igazságért és nem bosszúért. [...] valljuk a nemzeti egység, a végső megbékélés politikáját és történelmi szükségességét.”183 Célul tűzték ki az érdekképviselet mellett a volt érintettek nyilvántartásba vételét, a meghaltak emlékének megőrzését, cím és névtár elkészítését, tudományos ülések szervezését és a kutatások támogatását. Hosszú távú célként a nemzeti közmegegyezést és a más szervezetekkel folytatandó konstruktív párbeszédet nevezték meg. Figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy az 1989 év elején a volt politikai foglyok érdekvédelmére alakult szervezet alapszabályában nem forradalomnak és szabadságharcnak nevezték 1956-ot, hanem a hivatalosan elfogadott népfelkelés elnevezést használták. Céljaik megvalósítása érdekében először rendezvényeket szerveztek a Jurta Színházban, így 1989. április 8-án és április 22-én Kérdezz-Felelek ’56-ról, illetve június 3-án Nemzetőr-e stet, június 17-én pedig ünnepélyes tagkönyvosztást tartottak. Ezek segítették a tabuk ledőlését, a volt hazai sorstársaknak az újbóli találkozást, valamint a múlt eseményeinek rekonstruálását. Továbbá aktívan részt vettek az elítélteket érintő fontos, országos eseményeken és azok megszervezésében, így ők is díszőrséget álltak a június 16-ai újratemetésen, valamint külön belépőjük volt a 301-es parcellához. Valamint kezdeményező 177 Győri Tibor János (1927): Hegesztő, szövegíró, író, főelőadó, részt vett az 1956-os forradalomban, ezért 4 évi börtönre ítélték, a POFOSZ alapító tagja 178 Hősz Dezső (1924-1997): Orvos, részt vett az 1956-os forradalomban, ezért börtönbüntetésre ítélték, a TIB és a POFOSZ alapító tagja. 179 Kovács Tibor (1922): Közgazdász, részt vett az 1956-os forradalomban, ezért börtönbüntetésre ítélték, a POFOSZ alapító tagja. 180 Kissné Kosa Magdolna (1932): A POFOSZ alapító tagja, bátyja Kosa Pál (1921-1959) asztalos, újpesti forradalmár volt, akit a megtorlás során kivégeztek. 181 Vanek Béla (1932-2016): Gépésztechnikus, az 1956-os forradalom idején részt vett a BME-n a forradalmi bizottmány munkájában, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, melyből 13 évet töltött le 182 Virág János (1925): Lakatos, tanár, részt vett az 1956-os forradalomban, ezért a megtorlás során 5 évi börtönre ítélték, 1959-ben szabadult, a POFOSZ alapító tagja. 183 ÁBTL 2.7.1. POFOSZ N01J BRFK 42/2/1989. 03. 08. 138
