Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 Az állam mindkét eseményt a háttérből koordinálta, azon csak mérsékelten vett részt. Június 16-án ott volt Németh Miklós és Szűrös Mátyás, míg október 23-án Szűrös Mátyás hirdette ki a köztársaság létrejöttét. így mindkét alkalom a társadalom és az emlékezők ünnepe lehetett, nem lett egyik sem állami ünnepség, s az átmeneti, rendszerváltó időszaknak köszönhetően nem sajátították ki sem az új, sem a régi politikai pártok. 1989. október 23-át a volt szabadságharcosok olyannak szerették volna, mint amilyennek 1956-ban megélték. Szerették volna újraélni azt a napot. Ennek érdekében az ünnepségek megszervezésének is több ’56-ra emlékeztető mozzanatát tervezték. Szerették volna, ha beszédeket mondhatnak a Parlament erkélyéről, mint tette azt Nagy Imre. Végül erre nem kaptak engedélyt. Az 1956-ban elhangzott Nagy Imre-beszéd helyett most Szűrös Mátyás szavai voltak hivatottak összefogni az eseményeket. A többi szándékot viszont sikerült megvalósítaniuk a volt forradalmároknak. Kimehettek a 301- es parcellába, volt ökumenikus istentisztelet a Bazilikában, és a forradalom minden fontosabb helyszínén megemlékezéseket tartottak: a Corvin közben, a Kilián-laktanyánál, a Műegyetemnél, a Magyar Rádiónál, a Bem-szobornál, a Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a Kossuth téren. Mindenki ott ünnepelhetett, ahol egykor ő, illetve hozzátartozói felvonultak vagy harcoltak. A forradalom emlékének első szabad megünneplése meg tudta mozgatni az országot, a vidéki városokban és falvakban is megemlékezéseket tartottak. 1989. június 16-ához képest még tovább bővült azon volt szabadságharcosok, elítéltek és a kivégzettek hozzátartozóinak köre, akik egy-egy helyszínen114 beszédet mondhattak. Továbbá néhány politikus is szót kapott, így megszólaltak az SZDSZ, a FIDESZ, az FKgP, a Magyar Függetlenségi Párt, az MDF politikusai, továbbá a Ferencvárosi és Józsefvárosi Ellenzéki Kerékasztal tagjai is. A Corvin közben beszédet mondott Ruttkay Levente115 és Szalay Róbert116, a Magyar Rádiónál Raj Tamás117, Hajdú István118 és Kékesi 114 Magyar Nemzet, 1989. október 24., 1., 2. 115 Ruttkay Levente (1940-2003): Evangélikus lelkész, újságíró, az SZDSZ, a Menedék Bizottság és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság alapító tagja. 116 Szalay Róbert (1930): Tanár, százados, az 1956-os forradalom során részt vett a Kiliánlaktanya elfoglalásában, ezért a megtorlás során elítélték. 117 Raj Tamás (1940-2010): Történész, zsidó főrabbi, az Akadémiai Kiadó felelős szerkesztője, 1990-től 1994-ig SZDSZ-es országgyűlési képviselő. 118 Hajdú István (1945): Villamosmérnök, politikus, 1988-1990, majd 1996-2000 között a Magyar Rádió elnöke, 2002-től 2004-ig az ORTT elnöke. 127
