Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 évtizedes fejlődésének átfogó, tudományos vizsgálatára, politikai elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára kiküldött munkabizottságot”. Ennek része volt a Központi Bizottság Történelmi Albizottsága, mely többek között vizsgálni kezdte 1956 kérdését.103 További fontos személyi változást jelentett június 29-én Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterré, majd november 24-én Németh Miklós miniszterelnökké való kinevezése. Mindezeknek meg kellett előzniük az ellenforradalom helyett a népfelkelés kimondását. A hivatalos minősítés megváltoztatásának és a társadalom egyre aktívabb szerepvállalásának köszönhetően további lépésekre is sor került. 1989. február 20-21-én az MSZMP KB tagjai közé több reformpárti politikust választottak be. Mindezek mellett az 1990-es országgyűlési választásokig az MSZMP kezében volt az igazságtétel folyamata. így 1989. április 14-én rendelkeztek a koncepciós pereket felülvizsgáló Jogász-történész bizottság felállításáról. Április 26-án nevezték ki a 26+9104 tagját, vezetőik Zinner Tibor105 és Földvári József106 lettek.107 Majd május 5-én döntöttek egy elemző-értékelő bizottság létrehozásáról is Ormos Mária108 vezetésével.109 Az eseményeket végül az 103 A Bizottságról bővebben lásd Az újratemetés című részt. 104 A történész albizottság tagjai: Balogh Margit, Botos János, Habuda Miklós, Izsák Lajos, Markó György, Svéd László, Szakács Sándor, Szomszéd Imre és Vértes Róbert, míg a jogászbizottság tagjai Barcsi Sándor, Csecserits István, Egri Géza, Gál Andor, Horváth Ibolya, Horváth Tibor, Katona Géza, Kahler Frigyes, Kárpáti Piroska, Kónya István, Kónyáné Kutrucz Katalin, Kováts Gyula, Kozmáné Váradi Katalin, Kubinyi Sándor, Laczó Gábor, Marton Gyula, Márián Zoltán, Mesterházy István, Mezei László, Nehrer Péter, Spitz János, Szokol Szilárd, Szollár Pál, Tarr József és Tóth Mihály volt. Rendszerváltás, 1989, 253. 105 Zinner Tibor (1948): Történész, 1973-1981 között Budapest Főváros Levéltárának levéltárosa, majd a MEASZ osztályvezetője, a rendszerváltás után a Legfelsőbb Bíróság munkatársa, kabinetfőnöke, igazságügyi tanácsadója. 106 Földvári József (1926-2009): Büntetőjogász, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője, majd az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, 1975-től 1984-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. 107 Az elítéltek szervezeteinek erre adott reakcióját lásd a Független Rehabilitációs Bizottság című résznél (lásd 139. oldal). A témáról bővebben lásd Zinner Tibor: Személyes adalékok (is) az első két semmisségi törvény hátteréhez. In: A semmisségi törvények. Büntetőjogi tanulmányok, III. Szerk. Kahler Frigyes. Budapest, 2002, Kairosz. 108 Ormos Mária (1930-2019): Történész, politikus, egyetemi tanár, az MSZMP KB és PB tagja, 1984 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1996 és 2000 között a Bölcsészettudományi Kar megbízott dékánja. 109 Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető, i. m. 81. 125
