Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 MARSCHAL ADRIENN Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 A rendszerváltoztatás éveiben elemi erővel jelentkezett a társadalom részéről az igazságtétel igénye, ami 20. századi történelmünk egyértelmű következménye volt. A második világháborús pusztítást és jogtalanságokat közel 1 millió katona és civil halála, a vidéki zsidóság koncentrációs táborokba, a magyar hadifoglyok Szovjetunióba hurcolása jelentette. A kommunista hatalomátvételt követően a lakosság nagy részét jogfosztások érték személyes szabadságukban és tulajdonukban egyaránt. A közös tulajdont erőltető kommunista politika szinte mindent államosított, elvették a nemrég kiosztott földeket, gyárakat, üzemeket, házakat. A rendszer vélt vagy valós ellenségeit internálták, kitelepítették vagy börtönbe zárták. Mindezek hatására az 1953-as amnesztia1 758611 embert érintett, közülük 40 734-en szabadságuktól voltak megfosztva, vagyis valamely börtönben, internáló- vagy munkatáborban voltak. Az 1956-os forradalmat követően további 26621 ember ellen indítottak eljárást. Szinte nem volt olyan család az országban, melynek valamely tagját ne érte volna jogfosztás a 20. században Magyarországon. Tanulmányomban felvázolom azt az utat, miképpen került az igazságtétel a rendszerváltás főbb követeléseinek sorába, Nagy Imre2 párizsi síremlékének felavatásától és újratemetésének engedélyezésétől kezdve az első, 1 Az 1953-as amnesztia Sztálin halálának és Rákosi leváltásának volt a következménye, amit Nagy Imre hirdetett meg 1953. július 4-én miniszterelnökké való kinevezésekor. Az amnesztia a köztörvényes elítéltek büntetésének harmadát törölte el, míg politikai elítéltek esetében csak a két év alatti büntetést elszenvedőkre vonatkozott. Egyes adatok szerint 13 820-an, míg más források szerint 19567-en szabadultak. Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez, 1. Szerk. Horváth Ibolya et al. Budapest, 1992, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 414. 2 Lásd: 36. old., 104. lábj. 109
