Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Bíró Zoltán
Bíró Zoltán szakadását jelentette volna Nem vállalt Csoóri Sándor sem semmit, és ezzel lezárult a történetnek ez a része, ami aztán Antall Józsefet részben megerősítette, részben meg is rendítette, mert jöttek a nehéz évek vagy hónapok, és a frakció kezdett el lázadozni később, de ennek már én nem voltam részese. Kiléptem az MDF-ből, mert láttam, hogy reménytelen a dolog. Belülről bomlasztani nem akartam azt a pártot, amelynek a létrehozásában volt némi szerepem, viszont változtatni nem tudtam volna. Sz. L. Zs.: Ön 1990 után kvázi kívülállóként tudta figyelni a rendszerváltás folyamatát. Hogyan látja, mikor siklottak félre az ügyek, hogy ez a rendszer- váltás, sokan úgy érzik, nem is volt valódi rendszerváltás? B. Z.: Ami a rendszerváltást illeti, annyiban valódi volt, hogy megváltozott a rendszer csakugyan, a gazdaságban, a politikai szerkezetben, a nyilvánosság ügyében és tulajdonképpen az egész társadalmi szerkezetben. Csak nagyon rosszul változott, nagyon rossz irányban és nagyon rossz következményekkel. Hogy hol siklott ki? Azt szoktam mondani, hogy ’89-ben éreztem először, ’89 tavaszától, de főképpen ’89 őszén, hogy itt már egészen másról van szó. Rettenetes érzés volt, ugyanis nem lehetett róla beszélni. Nem mondhattam egy rendszerváltás kellős közepén, hogy bocsánat, itt valami nagyon nagy baj van, ne csináljuk, ezt nyilván nem lehetett. Azt sem mondhattam, hogy csináljuk másképp, azt pedig azért nem lehetett, mert akkor már olyan erők vették kézbe az irányítást Magyarországon, amelyekkel szemben én egyedül nem mehettem, egy-két társammal vagy együtt sem mehettem volna ezzel szembe eredményesen, ráadásul volt egy tömeghangulat, amelyik ezt nem is fogadta volna el. 1989-ben már engem megkeresett Soros György, akkor még az MDF elnökeként, hogy beszéljünk, meghívott vacsorára, elmentem, megint megegyezve a többiekkel, tájékoztatva őket. Megkérdeztem, Soros úr, minek köszönhetem a találkozást, azt mondja könnyedén, tudja, minek ez a két párt, néztem rá, mondom én úgy emlékszem, arról volt szó, hogy többpártrendszert fogunk kialakítani az országban. Na de, az SZDSZ és az MDF között nincs olyan nagy különbség, a két párt, ha együttműködne, neki az SZDSZ van a szíve közepében, de komolyan támogatná az MDF-et, komoly anyagi erővel. Mondtam, ezen az áron köszönjük szépen, nem kérjük. Aztán Mark Palmer avatkozott bele a dolgok menetébe, az egykori amerikai nagykövet, aki olyan arrogáns, pimasz módon szólt bele a magyar belpolitikába, hogy amikor meghívtuk az O utcai barakképületünkbe, mint ahogy a szovjetet, a németet, az olaszt, a franciát is, ő volt az egyetlen, akinek az arroganciáját vissza kellett 49
