Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)

Oplatka András

Oplatka András a demokratikus intézmények megteremtése az Antal 1-kormány alatt rendkívül gyorsan és rendkívül meggyőző módon történt meg. Sz. L. Zs.: Ugyanakkor úgy tűnik, most visszanézve, hogy a kádári „alvó struktúrák” mind a mai napig megmaradtak a magyar társadalomban és a közéletben. Mi lehet ennek az oka, hogy sokunknak ilyen érzésünk van? O. A.: Hogyan is van az idézet? „Tetszettek volna forradalmat csinálni...” Erre nekem van egy saját, külön bejáratú elméletem. Azt gondolom, hogy ez a történet egészen 1956-ig megy vissza és azzal függ össze, amiről egyszer már beszéltünk, hogy Magyarország egy puha diktatúrában élt, a diktatúra ugyan rossz volt, de a puhasága ’56-nak volt köszönhető. Összehasonlítva pél­dául Csehszlovákiával, amely ’68-ban nem győzte meg a Szovjetuniót és ahol nagyon mély benyomást keltő passzív rezisztencia volt ugyan a lakosságban, de nem volt fegyveres ellenállás - ez a Szovjetunió számára egyértelműen a gyengeség jele volt. Viszont az, ami például a Corvin közben és más helyeken, Budapesten történt, egy olyan nyelvezet volt, ami a Szovjetuniót meggyőzte. Ezt a nyelvezetet, ők ezt értik igazán. Mindennek következtében Csehszlovákia ’68 után egy neosztalinista diktatúrát kapott, Magyarország azonban, miután lecsengett a bosszúhadjárat, aminek ugyan százak estek áldozatul, egy kie- gyezéses, soha le nem írt, soha nem garantált, soha törvénybe nem iktatott, de pro forma kiegyezéses, igazán puha diktatúrát kapott. Ennek következtében a nyolcvanas évek végén a magyar pártnak lett reformszárnya, ami a rend­szerváltásban partner volt. Erről szóltak a kerekasztal-megbeszélések, amiről már szó esett. Csehszlovákiában a párt nem volt partner. Csehszlovákiában bársonyos forradalomról beszélünk, éppen azért, mert egy sztálinista partner nem partner. Ellenség létezett, amelyik eltűnt, és az utána jövő csehszlovák kommunista párt már valami egész más volt. Azzal kezdte, hogy a vezető kommunistákat kizárta a soraiból. És Csehszlovákiában hoztak néhány sza­bályt, például hogy aki egy bizonyos szinten felül benne volt a kommunista uralomban valamilyen funkcióban, az öt esztendeig a közügyekben nem vehet részt. Sokkal komolyabb volt a pártvagyon valóban állami, új állami tulajdonba való vétele is például. Ez Magyarországon éppen a puha diktatúra, a kiegye­zés miatt nem történt meg. Végeredményben ’56 és ’68 különbözőségében keresendő a ’89-es különbség Csehszlovákia és Magyarország között. Ami a bársonyos forradalom volt Csehszlovákiában, az a saját következményeiben, az újrakezdésnél a kommunista párttal való bánásmódban sokkal keményebb 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom