Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Lezsák Sándor
Lezsák Sándor Sz. L. Zs.: Tetszettek volna forradalmat csinálni? A híres antalli mondás? L. S.: Tetszettem volna ezt mondani ’87-ben, a sátorban... Könnyű volt Antalinak mondani, de nem volt ez ilyen egyszerű, sokkal nagyobb küzdelem volt, és iszonyú vérveszteség volt lélekben is. Itt nagyon sok mindent kiöltek, és ezt nagyon nehéz volt néhány hónap vagy két-három esztendő alatt valamilyen módon rendezni. Nem olyanok vagyunk, amilyennek látszunk. Mi többnek látszottunk akkor, mint amilyenek voltunk, ma meg kevesebbnek látszunk, mint amilyenek vagyunk. ’88-ban elmentem a találkozó előtti szombaton, hogy postafiókot béreljek. Nagyon jóban voltam a postamesterrel, azt mondja, hol a bélyegző? Milyen bélyegző? Hát a postafiók bérléséhez kell egy bélyegző. Van az egyesületnek? Mondom, most lesz meg. Addig nem. Nem? Nagyon becsüllek, meg minden, de nem tehetem meg. És ez volt délben. Elszaladtam, bélyegzőt kellett csinálni. Az egyik barátommal, Tábori Robival vadonatúj radírgumiból metszettük ki, volt használt falapocska, ezzel mentem vissza a postára. Néztek, mondom, itt a bélyegző. De tudtam, bélyegzőt hetek alatt nem tudok csináltatni. Meg hát, ha egyáltalán engedélyt nem kapsz. Ezzel bélyegeztem, mert megkaptuk... Néhány hét múlva visszahallom a megyei pártbizottságból, valaki súgta, hogy nagy a riadalom: ezeknek már bélyegzőjük is van, nagyon komoly támogatást kapnak Nyugatról... Tehát akkor többnek látszottunk, mint amik voltunk, ma viszont talán többek vagyunk, mint aminek látszunk. Most ezt kell egyensúlyba hozni. Sz. L. Zs.: Ha már ill tartunk, nagyon híres plakát készült akkoriban: Tavaszi nagytakarítás volt ráírva, ez végül is elmaradt. Miért maradt ez el? L. S.: A kétharmad hiánya miatt. Kétharmad kellett volna. Ez az egyik oka. A másik, hogy sokáig nem volt kivel cserélni. Érdekes szituáció volt, ha valahol cserélni akartak, jött egy MDF-es és mondta, ez az ember szakmailag, erkölcsileg buta. Három nap múlva már jött volna, hogy legyen... Nem ismertük egymást. Nem volt képzés. Ha valaki akarta, azt mondhatta, hogy ’56 miatt ült, volt olyan élményem, hogy tényleg ült, mert ellopta a templom perselyét és emiatt ült... Elképesztő, mennyire nem ismertük egymást, mennyire kicsi volt ez a rendszer ahhoz, hogy egy ország vezetésének és egy államnak részleteiben hiteles, szakmailag, emberileg, erkölcsileg hiteles emberei legyenek. Ez is oka volt ennek. Nagyon sok tévedés volt, nagyon sok melléfogás. Nem volt tehát olyan egyszerű dolog, és most azért vagyunk más helyzetben, mert ma már eltelt 20 esztendő, és azért kinevelődött egy új nemzedék, és pontosabban lehet tájékozódni. De megjelent a siserahad is... 145
