Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)

Gátszakadásban

_________________________________________________________Életképek

A szerb fegyveresek 1991 és 1993 között egybehangzó tanúvallomások szerint több tucat fegyvertelen magyar polgári személyt öltek meg, százakat kínoztak meg, a nőket megerőszakolták, a falvakat gyakorlatilag teljesen kifosztották.

A háború legelső magyar áldozata a dél-bácskai, Újvidékhez közeli Te- merinben született, 1991. augusztus 5-én elesett 18 esztendős Baráth Róbert volt. A bácskai-bánsági, szerémségi, drávaszögi és szlavóniai magyar háborús halottak száma meghaladja az ezret, pontos számuk máig nem ismert.

*

Életképek

Az 1991 végén napvilágot látott, úgynevezett Vance-terv utasítást ad ENSZ-csapatok által védett területek létrehozására a volt Jugoszlávia területén. Ennek értelmében három olyan területrészt vonnak ellenőrzésük alá (köztük a Horvátországhoz tartozó, magyarok által is jelentékeny számban lakott baranyai háromszöget, az ún. Drávaszöget is), amelyet addig szerb fegyveres erő, illetve a jugoszláv hadsereg tartott megszállva. A megegyezés szerint több mint tízezer ENSZ-katonát telepítenek ezekre a vidékekre, a Jugoszláv Néphadsereg teljesen kivonul Horvátországból, a szerb szabad- csapatokat leszerelik és feloszlatják, a tűzszünet rögzíti a frontvonalakat és gondoskodnak a menekültek hazatéréséről is.

Mint minden szép, papíron született hadi vonatkozású elképzelés, ez is úgy idealista és illuzórikus, ahogyan van: az ENSZ Védelmi Erők egységei, a későbbi UNPROFOR ugyan bevonul ezekre a területekre, de asszisztáló jellegű jelenlétén túl sok vizet nem zavar, ha némi - kevéske - visszatartó erővel bír is ugyan. (Ugyanakkor sem a több mint hétéves drávaszögi terrort, sem - például - a srebrenicai mészárlást nem képes megakadályozni, a hétköznapi, apróbb ügyekről nem is beszélve). Ami pedig a megállapodás többi részét illeti: legnagyobb részben írott malaszt marad, természetesen.

131