Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)
Gátszakadásban
Gátszakadásban hogy a történelmi Nagy-Albániát akarják feltámasztani, szisztematikusan elüldözik a szerbeket, fizikai és kulturális népirtást terveznek ellenük. Azt javasolták, Belgrád törölje el Koszovó és a Vajdaság autonómiáját és ráadásul - hosszú idő múltán, 1945 óta először - Horvátországgal és Szlovéniával szemben (is) nyilvánosan kiálltak az ún. nagyszerb állameszme mellett. A jugoszláv kommunista vezetés az akadémia memorandumát „jól ismert soviniszta érvelésnek” bélyegezte ugyan, ám az mégis óriási visszhangot keltett a szerb közéletben, valósággal beleremegett az ország. „A szerb nemzeti radikalizmus ellen emelt titói gát átszakadt”, állapította meg az egyik elemző, és igaza volt. Ugyanakkor Juhász György joggal állapítja meg a dokumentumról, hogy „vadsovén írás, amelyből árad a gyűlölet (és az irigység).” Ezt követően radikálisan felgyorsultak az események: a még 1986 májusában a JKSZ elnökévé választott egykori pozsareváci ügyvéd, „a Memorandum testet öltött alakja” (Juhász György), Szlobodan Milosevics retorikájában mind hétköznapibbá vált az „akadémikus” stílus és hangvétel, ami persze jelen esetben természetesen tartalmi-szemléleti elemekre vonatkozik. .. A nagyszerb ideológia ugyan nem válhatott nyíltan kommunista pártprogrammá - „jugoszlávvá” pláne nem -, de az egyéb feszültségforrások - a mind feszítőbb és mind nyilvánvalóbb, szinte már ordító fejlettségi-gaz- dasági-életszínvonalbéli különbségek a szlovén vagy a horvát és - mondjuk - a boszniai vagy a macedóniai tagköztársaság között, az éleződő (kezdetben szintén „csak” gazdasági gyökerűnek mondott) szerb-horvát ellentétek vagy akár az ország általános - IMF-kölcsönre szoruló rohamosan romló gazdasági állapota mind-mind a milosevicsi politika kezére játszott. Méghozzá fokozódó mértékben és egyre nyíltabb formában. 1987-ben kemény harcok és igazi balkáni politikai praktikák közepette eléri, hogy egyeduralkodóvá váljék a pártvezetésben, az év végéig teljesen kiszorítja legnagyobb ellenfelét, Ivan Stambolicot és több másik vetélytársát, és gyakorlatilag átveszi a hatalmat a haldokolni kezdő Jugoszlávia felett. Közben a szikár tények: az infláció 1986-ban már túllépte a 80 százalékot, az élet9