Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon eredményét a Magyarok Világszövetségének beadványai nyomán a Legfelsőbb Bíróság december 14-én megsemmisítette. A Legfelsőbb Bíróság döntései értelmében 1154 szavazókörben kellett újból összeülni a szavazatszámláló bizottságoknak és megállapítani a szavazás szavazóköri eredményét, ezt követően kerülhetett csak sor a népszavazás végleges eredményének újbóli megállapítására. így az Országos Választási Bizottság az országos népszavazás eredményét egy hónappal a szavazás napját követően, 2005. január 4-én állapította meg.”173 A népszavazáskor hatályos alkotmány 28/C. § (6) bekezdése alapján, amely 1997-ben sajátos módon „összebetonozta” az érvényességet és az eredményességet, megállapítható volt, hogy a népszavazás eredménytelen. A matematikai képlet a következő: az összes választópolgár száma 8 026 067, ennek egynegyede 2006517. Az „egyértelmű” igenek, vagy nemek aránya mindkét kérdésben az alkotmányos limit alatt maradt. A választópolgári részvétel mindösszesen 37,49% volt. A hét elrendelt népszavazás közül a 2004-es - a részvétel szempontjából az utolsó előtti - a két érvénytelen népszavazás nem dicső csoportjába tartozik. A választási részvétel tudománya által felvetett, szinte valamennyi negatív faktort produkálta a népszavazási kampány.174 Az alacsony részvétel fő okát a hallatlanul átpolitizált, „gyülöletkampányban”, mélyebb okát pedig abban látom, hogy tulajdonképpen az egész parlamenti pártrendszer - a kormánypártok direkt, az ellenzék indirekt - ellenezték, vagy az utóbbiak inkább tétován támogatták a népszavazási kérdéseket. Az igenek és a nemek aránya a kórházprivatizáció esetében 65,01% kontra 34,99%. Még megdöbbentőbb a kettős állampolgárság esetében, ahol a nemek győztek (51,57%). Közel másfélmillió magyar választópolgár szavazott nemmel, az AB által egyébként - bár jogköre erre nem volt - megvilágított kérdésre a kedvezményes állampolgársági honosításra. A kampány nagy zavart okozott a fejekben és nagy kárt tett a magyar nemzetpolitikában. Ez a kezdeményezők felelőssége is volt. 173 A belügyminiszter jelentése. J/14114. sz. Országgyűlési Iromány, Budapest, 2005. január. 3. o. 174 Hallók Tamás: Választási részvétel és alkotmányjog. HVG-ORAC, Budapest, 2015. 155
