Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
I-_______ Kell-e nekünk népszavazás? elfogadhatónak a Németh-kormány által előterjesztett tervezetben felvázolt köztársaságielnöki intézményt, különösen annak közvetlen választási módját.61 Ahogyan fokozatosan haladt előre a tartalmában lényegileg új „kerekasztalos-alkotmányozás”, úgy változott az EKA álláspontja is. Ajég 1989. augusztus 30-án tört meg a kerekasztal középszintű politikai bizottságában, amikor Antall József, az EKA szóvivője, az intézményre nézve nagy fontosságú beszédében bejelentette, hogy javasolják a köztársaságielnöki intézmény bevételét a módosított alkotmányba. A köztársaságielnöki intézménynek koncepciójában az 1946. évi I. törvénycikknek kell megfelelnie, ezáltal a magyar közjogi hagyományok szerinti miniszteriális kormányzás jön létre (vö. 1848. III. te.) A bejelentésnek még három további eleme volt: az államfő a hadsereg főparancsnoka, az országgyűlés általi megválasztására a parlamenti választásokat követően kerülhet csak sor, addig jogkörét korlátozott jogokkal a parlament elnöke gyakorolja. Az intézmény alkotmányjogi felállításában létrejött konszenzust követően a mikor és a hogyan lett a tárgyalások fő problémája. Itt már bevallottan nem közjogi, hanem hatalmi kérdésről - Antall József szerint „lényegében egy záradékkérdésről” - volt szó: „Javasoljuk a másik két tisztelt tárgyalópartnernek, hogy ezt a kérdést tekintse politikai kérdésnek, és a politikai fő kérdésekkel együtt a tárgyalások befejező szakaszában való eldöntését fogadja el.”62 A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról született megállapodás 2. pontja kimondja: „a politikai stabilitás érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi megválasztása.” A megállapodást a közjog nyelvére átültető alkotmányrevízió (1989. évi XXXI. törvény 40. §) két variációt szabályozott. Fő szabályként elfogadta a köztársasági elnök közvetett, parlament általi választását. A különleges helyzetre való tekintettel ugyanakkor kimondta, hogy ha a köztársasági elnöki tisztség betöltésére az új országgyűlés megválasztása előtt kerül sor, akkor a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással négy évre választják meg. 61 Az államfő választásával kapcsolatos nézetekről, lásd Bihari Mihály: A köztársasági elnök. Hitel 1988/2., Kilényi Géza (felelős szerk.): Az államfő és a kormány. Alkotmányjogi füzetek 5., ÉGSZ1, Budapest, 1989. 62 A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások középszintű politikai egyeztető bizottságának ülése 1989. augusztus 30. Jegyzőkönyv, 19-20. p., 1989. szeptember 11-i ülés jegyzőkönyve 318-319. o. In: Bozóki András (főszerk.): A rendszerváltás forgatókönyve, Kerekasztal tárgyalások 1989-ben IV. kötet. Magvető, Budapest, 1999. 58
