Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
II. A népszavazások gyakorlata, adatai
Kell-e nekünk népszavazás? hatalomgyakorlást kizárja a már hatályos nemzetközi kötelezettségek további alakításából. Népszavazás magukról a „vállalt kötelezettségekről” nem tartható alkotmányosan, teljesen függetlenül attól, hogy a népszavazás eredménye ellentmondana-e vagy éppen megerősítené-e ezeket a kötelezettségeket.”53 Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontja szerint nem lehet népszavazást tartani az országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási, átalakítási, megszüntetési kérdésekről. A több különvéleménnyel megalkotott 25/2004. (VII. 7.) AB-határozat kiterjesztő értelmezést adott: kimondta, hogy a d) pont valamennyi szervezetalakítási kérdésben kizárja a népszavazást, így pl. az országgyűlési képviselők száma sem lehet népszavazás tárgya.54 A taxáció f) pontjában megfogalmazott kizáró ok, a kormány programjáról való bizalmi szavazás, klasszikus parlamenti hatáskör, amely a magyar jogrendben a miniszterelnök személyéről szóló döntéssel együtt születik meg. Az Alkotmánybíróság értelmezésében az f) pont azt jelenti, „hogy a kormányprogram egészéről nem tartható népszavazás. Az Alkotmánynak ez a rendelkezése nem zárja ki azonban, hogy a kormányprogram egyes elemeiről népszavazás döntsön, nem érintve a miniszterelnök, a kormány és az országgyűlés kapcsolatrendszerét, a miniszterelnök személyéről való döntést”55 A táblázatból látható, hogy az Alkotmánybíróság által a jogorvoslati eljárásban érdemben vizsgált 494 OVB-határozat közül 155 hitelesítő, 339 pedig megtagadó típusú volt. Az Alkotmánybíróság a hitelesítő típusú OVB határozatok közül 82-őt helybenhagyott, 73-at megsemmisített. A megtagadó típusú OVB határozatok viszonylatában az arány 304 helybenhagyás és 35 megsemmisítés. A két intézmény között, úgy tűnik, viszonylag nagy volt az eltérés a hitelesítés alkotmányi és törvényi feltételeinek megítélésében, bár a megtagadó OVB-határozatokat - különösen a cunami idején - helybenhagyás követte rendre. A magyar népszavazási gyakorlatra a népszavazási cunami idején turbulens módon jellemző volt, hogy a népszavazásokat a parlamenti ellenzéki pártok, valamint a parlamenten kívülre került pártok és érdekcsoportok kezdeményezték a mindenkori kormányzati többséggel szemben. Ha az ellenzék parlamentáris eszközökkel nem tudta a céljait megvalósítani, nyomásgyakorló 53 54 55 52 62/1997. (XII. 5.) AB-végzés, ABH 1997, 546. o. ABH 2004, 381. o., lásd még 58/2006. (X. 13.) és 62/2007. (X. 17.) AB-határozatokat. 15/2007. (III. 9.) AB-határozat, ABH 2007, 263. o.
