Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
II. A népszavazások gyakorlata, adatai
II. A népszavazásokgyakorlata, adatai Az AB-által vizsgált népszavazási kérdések száma évenként OCO^O — (Nm^^O'Or^'OOG' O — ГЧГЛ'^-'Г', ЧСO nO'OOOOOOOOOO — — — — — — — OS0400000000000000000 — — (N(N(N(4C4(N(N<NíN<NíNCNíNíN(NCN(N AB által vizsgált népszavazási kérdések száma/év Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat megkezdése előtt azt tekintette át, hogy a kifogások a törvényben megállapított jogvesztő határidőn belül érkeztek-e. Az elkésett kifogás alapján nincs lehetőség az OVB-határozatok érdemi felülvizsgálatára, ezeket a kifogásokat az Alkotmánybíróság végzéseiben visszautasította (99 végzés). Ugyanez a sorsa a hiányosan benyújtott kifogásoknak is. A hitelesítés első alkotmányos szempontjának - miszerint a kérdés az országgyűlés hatáskörébe tartozik-e - megítélése a jogalkalmazás során relatíve egyszerűnek tűnt, különösebb problémákat nem vetett fel a két intézmény között sem. Következetes volt a gyakorlat az alkotmány módosítására irányuló kérdések esetében is. A határozatok közel harmadának ez az indokolása. A hároméves szabály alkalmazása (3 éven belül, ugyanabban a kérdésben nem lehet népszavazást tartani) jogi tényeken nyugszik. Könnyebben megítélhetőnek nevezhető a jogalkalmazás során az aláírásgyűjtő ív formaságainak léte, vagy nem léte is. A hitelesítést az eljárási feltételek hiánya miatt megtagadó OVB- határozatok ellen általában nem emeltek kifogást sem. Problémát jelentett ugyanakkor az egyértelműségi teszt. Az Alkotmánybíróság, hatáskörét megszorítón értelmezve a kérdés egyértelműségével kapcsolatosan próbált egyfajta mércét, tesztet kialakítani. Az 52/2001. (XI. 29.) 49
