Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
II. A népszavazások gyakorlata, adatai
II.A népszavazásokgyakorlata, adatai kérdésnél külön-külön élhessenek az ajánlási jogukkal. Ezt az elvet 2005-ben törvényi szintre emelte a Ve. 1. is: egy aláírásgyűjtő íven egy kérdés szerepelhet, így a hitelesítés az egyértelműség részévé vált.46 A Ve. 1. szerint az OVB a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet, illetőleg kérdést a benyújtástól számított 30 napon belül hitelesíteni volt köteles. Az OVB határozata kétféle lehetett: hitelesítő, vagy megtagadó tartalmú. Az OVB határozatát 8 napon belül a Magyar Közlönyben közzé kellett tenni. A Magyar Közlönyben közzétett határozattal szemben 15 napon belül bárki élhetett kifogással és azt az Alkotmánybírósághoz címezve az OVB-nél lehetett benyújtani. Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálta el. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatát helyben hagyta, vagy megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította. A hitelesítő határozat jogerőre emelkedését követően az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látta el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést, amely a népszavazási eljárás következő szakasza, a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehetett megkezdeni. Tekintsük át azt is, hogy milyen jogszabályi szempontok szerint történt az aláírásgyűjtő ív és a kérdés hitelesítése. Az OVB az aláírásgyűjtő ívek és az azon szereplő kérdések hitelesítését lényegében három alkotmányi és három törvényi szempont szerint végezte. Az első alkotmányi szempont, hogy a kérdés az országgyűlés hatáskörébe tartozik-e. Az 1989-es Alkotmány 28/B. (1) bekezdése szerint az országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A második alkotmányi szempont, hogy a kérdés ne ütközzön az alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében tíz tételben felsorolt tiltott népszavazási tárgykörökbe. Harmadik szempont, hogy a kérdés nem irányulhat az Alkotmány megváltoztatására, módosítására.47 A törvényi szempontok közül lényeges a kérdés egyértelműségének vizsgálata. Az Nsztv. 2. 13 § (1) bekezdése szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Ha ennek a követelménynek nem felel meg a kérdés, az OVB a hitelesítést 46 32/2001. (VII. 11.) AB-határozat, ABH 2001, 287. o. 47 Kukorelli István: Az OVB és az AB feladatai az országos népszavazási kezdeményezések hitelesítési eljárásában. In: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Századvég Kiadó, Budapest, 2006, 114-127. o. 45
