Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
II. A népszavazások gyakorlata, adatai
I II. A népszavazások gyakorlata, adatai 1. Az 1989-1997 közötti korszak kezdeményezései A magyar jogtörténet első népszavazását az SZDSZ és a Fidesz kezdeményezésére (az FKgP és az MSZDP támogatásával) 1989. október 31-én írta ki négy kérdésben az Országgyűlés. Az első elrendelt és 1989. november 26-án lebonyolított országos népszavazás érvényes és eredményes volt, s azon a választópolgárok 58%-a vett részt (lásd részletesen a III. részben). A második népszavazási kezdeményezés az 1990-es parlamenti választások utáni MDF-SZDSZ-paktum és alkotmányrevízió szükségszerű következménye. Az 1990. évi XL. törvény a köztársasági elnök parlament általi választását rendelte el, ez ellen tiltakoztak a kezdeményezők, az MSZP (és Király Zoltán országgyűlési képviselő). Az Országgyűlés az 56/1990. (VII. 11.) számú határozatával a népszavazást 1990. július 29-re tűzte ki. A népszavazáson a választójogosultak 13,91%-a jelent meg, így ez érvénytelen volt (lásd részletesen a III. részben). 1992 decemberében a LAÉT (Létminimum Alatt Élők Társasága) kezdeményezésére népszavazási aláírásgyűjtés kezdődött el a parlament feloszlatására. Az aláírásgyűjtő ívek első kérdése ez volt: „Akarja-e a jelenlegi Országgyűlés mandátuma előtt történő feloszlatását?” Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a kezdeményezés kérdésében az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését kérte. A népszavazás jogintézménye szempontjából korszakos jelentőségű 2/1993. (I. 22.) AB-határozat rendelkező részében kimondta, hogy az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására.32 A népszavazási kezdeményezés - alkotmányellenességének megállapítását követően - lekerült az Országgyűlés napirendjéről. A feloszlatás később (1997-ben) bekerült a tiltott tárgyak közé. II. A népszavazások gyakorlata, adatai 32 ABH 1993, 33. o. 37
