Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története

I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története

visszahelyezve az alkotmányos rendszerváltozás nagyjelentőségű, ám tipikusan koraszülött terméke volt, amit az 1989. évi XXXI. törvény (az új Alkotmány) előtt alkottak meg. A törvény tág mozgásteret biztosított a népszavazási kezdeményezéseknek és nem szűrte azokat. A népszavazást az országgyűlés elnökénél lehetett kezdeményezni. Az országgyűlés köteles volt elrendelni a népszavazást, ha azt legalább százezer választópolgár szabályszerűen kezdeményezte.

Bár a ’90-es években a kezdeményezések ritkábban voltak, mégis szinte minden esetben alkotmányos feszültségek keletkeztek a közvetlen és a képviseleti demokrácia között. A népszavazási törvény és az alkotmány közötti ellentmondásokat értelmezéseivel az Alkotmánybíróság próbálta áthidalni. Az Alkotmánybíróság két nagyjelentőségű, precedens értékű határozata (a 2/1993. (I. 22.) és az 52/1997. (X. 14.) AB-határozatok) alkotmányos követelményeket állapítottak meg a képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonylatában, továbbá alkotmányos mulasztás kimondásával felhívták az országgyűlés figyelmét az alkotmánnyal való harmonizáció fontosságára. Az alkotmányos követelmények lényege: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet, ehhez képest a népszavazással való döntés a kivételes. A kötelezően elrendelendő népszavazás azonban kivételes megvalósulási eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll.19

2. Az 1997-es kodifikáció, a népszavazás alkotmányos szintre emelése

(1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve. 1.), 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv. 2.) Az első népszavazási törvényt két további kodifikációs hullám követte (1997-98, majd 2011-13-as). 1997-től a népszavazás alkotmányos intézménnyé vált, szétváltak és részletesen szabályozottak lettek az anyagi jogi és az eljárási kérdései.

19 ABH 1993, 33. o., ABH 1997, 331. o., ld. továbbá Győrfi Tamás: Demokrácia és népszuverenitás. In: Az alkotmány kommentárja. Századvég Kiadó, Budapest, 2009, Halmai Gábor: Népszavazás és képviseleti demokrácia. Júra, 2008.2. sz. 29-43. o., Kilényi Géza: A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Magyar Közigazgatás 1999. 12. sz. 673-681. o., Kukorelli István: A képviseleti és a közvetlen demokrácia az Alkotmánybíróság értelmezésében. In: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Századvég Kiadó, Budapest, 2006, 103-113. o., Szoboszlai György: A népszavazás alkotmányos helye és a politika. In: Magyarország Politikai Évkönyve (Szerk.: Kurtán Sándor-Sándor Péter-Vass László), Budapest, 1998, 103-119. o.

23