Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon

III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon szükség nem volt, addig sem hiányzott, s miután eltörölték, akkor sem támadt senkinek hiányérzete. Az új kormány szocialista egészségügy-minisztere, Csehák Judit első intézkedéseihez tartozott a törvény egyes szakaszainak felfüggesztése, illetve egy teljesen új törvény kidolgozásának vállalása. A munka elhúzódott, így a képviselők csak 2003 tavaszán kapták kézhez az új normaszöveget. Ezernyi fórumon folytak a viták, az áhított konszenzus keresése, döntés viszont nem született. Mint annyiszor, a kormány megint időzavarba került, ami kapko­dáshoz, durva kényszermegoldásokhoz vezetett. A hangzavarban fel sem tűnt a Munkáspárt bejelentése, hogy az országgyűlési szavazás eredményétől füg­getlenül mindenképpen népszavazást fog kezdeményezni, mint ahogyan gya­korlatilag észrevétlen maradt az MDF „közel 40 ezer” támogatót mozgósító, korábbi tiltakozó aláírásgyűjtő kampánya is, melynek dossziéit a végszavazás napján, az ülésteremben személyesen Csehák Juditnak adták át. De ez már a nyári, rendkívüli ülésszak idején, 2003. június 16-án történt, egy olyan konfliktussorozat után, melyben a Fidesz név szerinti szavazást, a kormány viszont sürgősségi kihirdetést kért. Történt azonban még ezen az éjszakába nyúló ülésnapon másvalami is. A kormánypártok egy - előre be nem jelentett, külön eljárás során - kezdeményezték a Mikola-féle tör­vény komplett hatályon kívül helyezését is. Erre a látszólag indokolatlan, túlbiztosító lépésre azért volt szükség, mert jogi szakértők attól féltek, hogy amennyiben Mádl Ferenc mégsem írja alá az új törvényt - amely önmagában is hatályon kívül helyezi a korábbi törvényt úgy mégiscsak érvényben marad a Mikola-féle, ún. CVII-es törvény. Ez hatalmas politikai kudarc lett volna! Ez a hatályon kívül helyező szavazás már a legutolsó ülésnapon, azaz 2003. június 23-án történt, s a kormány erre is sürgős kihirdetést kért az államfőtől.”164 A jogilag ugyancsak számos problémát felvető másik népszavazási kezde­ményezést a kórházprivatizációról, Thürmer Gyula, Székely Péter és Vajnai Attila nyújtotta be az Országos Választási Bizottságnak 2003. július 21-én. Az OVB a 114/2003. (VIII. 5.) határozatával az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és a kérdést hitelesítette. 164 Mihályi Péter: Népszavazás a kórházak privatizációjáról. In: uo. 54-55. o. Ld. továbbá Frajna Imre: 2004 - az „Egészségügy éve”. In: uo. 44-53. o. 145 i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom