Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon szükség nem volt, addig sem hiányzott, s miután eltörölték, akkor sem támadt senkinek hiányérzete. Az új kormány szocialista egészségügy-minisztere, Csehák Judit első intézkedéseihez tartozott a törvény egyes szakaszainak felfüggesztése, illetve egy teljesen új törvény kidolgozásának vállalása. A munka elhúzódott, így a képviselők csak 2003 tavaszán kapták kézhez az új normaszöveget. Ezernyi fórumon folytak a viták, az áhított konszenzus keresése, döntés viszont nem született. Mint annyiszor, a kormány megint időzavarba került, ami kapkodáshoz, durva kényszermegoldásokhoz vezetett. A hangzavarban fel sem tűnt a Munkáspárt bejelentése, hogy az országgyűlési szavazás eredményétől függetlenül mindenképpen népszavazást fog kezdeményezni, mint ahogyan gyakorlatilag észrevétlen maradt az MDF „közel 40 ezer” támogatót mozgósító, korábbi tiltakozó aláírásgyűjtő kampánya is, melynek dossziéit a végszavazás napján, az ülésteremben személyesen Csehák Juditnak adták át. De ez már a nyári, rendkívüli ülésszak idején, 2003. június 16-án történt, egy olyan konfliktussorozat után, melyben a Fidesz név szerinti szavazást, a kormány viszont sürgősségi kihirdetést kért. Történt azonban még ezen az éjszakába nyúló ülésnapon másvalami is. A kormánypártok egy - előre be nem jelentett, külön eljárás során - kezdeményezték a Mikola-féle törvény komplett hatályon kívül helyezését is. Erre a látszólag indokolatlan, túlbiztosító lépésre azért volt szükség, mert jogi szakértők attól féltek, hogy amennyiben Mádl Ferenc mégsem írja alá az új törvényt - amely önmagában is hatályon kívül helyezi a korábbi törvényt úgy mégiscsak érvényben marad a Mikola-féle, ún. CVII-es törvény. Ez hatalmas politikai kudarc lett volna! Ez a hatályon kívül helyező szavazás már a legutolsó ülésnapon, azaz 2003. június 23-án történt, s a kormány erre is sürgős kihirdetést kért az államfőtől.”164 A jogilag ugyancsak számos problémát felvető másik népszavazási kezdeményezést a kórházprivatizációról, Thürmer Gyula, Székely Péter és Vajnai Attila nyújtotta be az Országos Választási Bizottságnak 2003. július 21-én. Az OVB a 114/2003. (VIII. 5.) határozatával az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és a kérdést hitelesítette. 164 Mihályi Péter: Népszavazás a kórházak privatizációjáról. In: uo. 54-55. o. Ld. továbbá Frajna Imre: 2004 - az „Egészségügy éve”. In: uo. 44-53. o. 145 i i