Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon 4. Záró gondolatok, objektív és szubjektív megjegyzések A népszavazási folyamatban tevőlegesen résztvevő alkotmánybíróként csak megerősíteni tudom, hogy közjogilag a magyar EU-s csatlakozási népszavazás törvényes, legitim volt. Az eredmény mégis a külső szemlélő számára „euroszkeptikus” országgá tette Magyarországot, holott Magyarország Szent István megkoronázása és a keresztény kultúra felvétele óta Európához tartozik. Bár Szűcs Jenő igazsága Európa három történeti régiójáról még ma is igaz, ez a régió, amelyben éltünk és élünk, Európa része volt és maradt.151 Miben lehetett volna példaértékű - az eredményben is megjelenő - nemzeti konszenzust kialakítani, ha nem ebben a kérdésben? Kétségtelen tény, hogy a magyar politikai, parlamenti elit törekedett a konszenzus kialakítására. Miközben az Európai Parlament 2003. április 9-én nagy többséggel szavazta meg a tagfelvételeket, idehaza az országgyűlés „Együtt az egységes Európáért” címmel ünnepi ülést tartott, amelyen az államfő (Mádl Ferenc) a kormányfő (Medgyessy Péter) és a frakcióvezetők egységesen arra szólítottak fel, hogy a szombati népszavazáson igennel szavazzunk. Mádl Ferenc szerint: „Magyarország uniós csatlakozása esélyt kínál a belső nemzeti együttműködésre. Az EU-tagság Magyarország nemzeti érdeke, az ország jövője csak az európai egység részeként lehet biztos, csak így lehetünk képesek arra, hogy kultúránkban egyszerre mutassuk fel nemzeti értékeinket és európai kötődéseinket.”152 Valahogy számomra érthetetlen módon mégsem sikerült ünnepnappá varázsolni 2003. április 12-nek szombatját, a népszavazás napját (kérdés az is, miért éppen szombatra tűzte ki az alkotmányozó hatalom?). Az volt néha az ember érzése, hogy a mozgalmi eredetű „nyomás az Unióba” közpénzekből vezényelt kormányzati propagandával akarja a politikai elit minél gyorsabban, rengeteget kapkodva beterelni ezt a „keleti hordát” az EU-ba. Sok polgártársammal együtt mindig Európában éreztem magam, 151 Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető Kiadó, Budapest, 1983, 152 Magyar Nemzet, 2003. április 10., 1. o. 131
