Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon csatlakozók. Továbbá, a szavazások eredményének tudatában elmondhatjuk, hogy a régebbi tagállamokban a támogató és az ellenző voksok aránya kiegyenlítettebb.”141 2. A magyar megoldás Ebben a röviden felvillantott európai közegben hogyan zajlott le a magyar, 2003-as Európai Uniós csatlakozás, milyen intézményes keretek között és milyen eredménnyel. Kezdjük in medias res: a magyar politikai elit és az akkori kormányzat semmit sem akart a véletlenre bízni, példa nélkül álló módon minden rizikófaktort kizárva maga az alkotmányozó hatalom tűzte ki a népszavazást: időpontját, típusát, a szavazásra bocsátandó kérdést normatív módon az alkotmányba írva. íme az alkotmány akkori szövege: „79. § Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” Az Alkotmányt a 2002. évi LXI. törvény 10. §-a egészítette ki a 79. §-sal. A törvény indokolása szerint: „ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról. Tekintettel a népszavazás speciális voltára, valamint arra, hogy kiemelkedő nemzeti érdek fűződik a népszavazás belátható időn belül történő sikeres lebonyolításához, a törvény szerint erre 2003. április 12-én kerül sor. Az eldöntendő kérdés pedig a következő: »Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?«” A 79. § a csatlakozás napján okafogyottá vált, a 2002. évi LXI. törvény 11. § (3) bekezdése előre rögzítette, hogy az a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.142 A szakirodalom az ilyen megoldásokat „pillanatfelvételes”, „önkioldó” szabályoknak tartja, amelyek teljesedésük esetén eltűnnek a jogrendszerből. Enyhe kifejezés a megoldásra, hogy nem jogállami; a szuverenitást súlyosan 141 Arató uo. 851-852. o. 142 Az Alkotmány magyarázata (Szerzők: Balogh Zsolt, Holló András, Kukorelli István, Sári János). KJK-KERSZÖV, Budapest, 2003, 728-729. o. 123
