Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon

III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon

Negyedik népszavazás:

„Nyomás az Európai Unióba”134 A 2003. április 12-i EU-s népszavazás Magyarországon

1. Az Európai környezet, az EU-csatlakozásos népszavazások

Egy önálló nemzetállam csatlakozása valamely nemzetközi szervezethez - nem függetlenül annak típusától - a nemzeti szuverenitás, az államiság, a hatáskörök jelentős korlátozásával jár. Ehhez hozzájárulni alkotmányosan csak a népakaratot kifejező, legmagasabb legitimációs szabályokkal lehet.

Az Európai Unióra vonatkoztatva mindezt: az Unió részéről elvárás az egyértelmű szándék kinyilatkoztatása, a csatlakozni kívánó államok részéről pedig a szuverenitást védő szabályok megalkotása.

Az Európai Unió fokozatos bővülése során megfigyelhető, hogy az egyes nemzeti alkotmányok megalkották az úgynevezett EU-csatlakozási regulájukat, amelyben rendezték a hatáskör-átruházás, a közös hatáskörgyakorláshoz szükséges belső szabályokat. Általában jellemző az alkotmányi klauzulákra, hogy a legtöbb döntéshez minőségi parlamenti többséget írnak elő.

Több alkotmány, így például a lett előírja, hogy „Lettország Európai Uniós tagságáról nemzeti népszavazás útján kell dönteni, mely népszavazás tartását a Parlament indítványozza. Lettország Európai Uniós tagságára vonatkozó feltételekben beálló lényeges változást nemzeti népszavazás útján kell eldönteni, mely népszavazást a parlamenti képviselők fele kezdeményezi.” A mintaértékűnek is nevezhető alkotmányjogi megoldás tehát kötelező népszavazási tárgykörként ismeri a csatlakozást és gondol az esetleges kiválásra is.135

Hasonló megoldást találunk a szlovén alkotmány EU-s klauzulájában is, amely általánosan előírja, hogy a „nemzetközi szerződés ratifikálása előtt a

134 A cím a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium hasonló szlogenű reklámfilmjéből való, 2003-ból. Ezt a választói akarat egyoldalú befolyásolására alkalmas kampányt támadta meg a Jobbik Magyarországért mozgalom. Lásd 34/2003 (III. 4.) OVВ-határozat. A határozat a kifogást elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a döntést helyben hagyta. In: Választási Füzetek 112. BM. OVI IV. kötet, Budapest, 2003, 14-15. o.

135 Lásd lett alkotmány 68. cikk. In: Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban. Wolters Kluwer, Budapest, 2016, 518. o.

119