Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
A cselekvés fél éve (2) A kezelő a kezelésében levő ingatlan tulajdonjogát magánszemélyre és - az előző bekezdésben foglalt kivételekkel - jogi személyre nem ruházhatja át. A tilalom nem vonatkozik a) a magánszemély, illetőleg a jogi személy és az állam közös tulajdonában álló ingatlan állami tulajdoni hányadára, ha az ingatlan nem osztható meg, b) a bírósági, hatósági határozattal elrendelt tulajdoni változásra, c) a tanyára és a hozzá tartozó, legfeljebb hatezer négyzetméter területű földre, d) az állami tulajdonban álló ingatlannak magánszemély, illetőleg jogi személy tulajdonában levő ingatlannal való cseréjére, továbbá e) a magánerőből beépíthető építési telekre, a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termőföldre és a külön jogszabályban meghatározott más ingatlanra.” A tulajdonjog átruházás főszabály szerint tehát magánszemélyre és jogi személyre nem történhetett, azonban ezen „megszorítások” kivételével szinte korlátlan lehetőséget nyújtott a kezelőnek a vagyon átruházására! Ezen túlmenően feltűnő, hogy a törvény szövegében még csak utalás jelleggel sem szerepel a visszterhesség követelménye, mindenhol, ahol a tulajdonosváltozás körét szabályozza a jogszabály, csak az „átruházás” szó szerepel. így, elméleti szinten tehát a tulajdon tárgyának megszerzése ingyenes vagy jelképes összegű is lehetett. Azok a korlátozó tényezők, amelyeket - a 15. § (1) és (2) bekezdésébe - beépítettek, gyakorlati szempontból nem bírtak nagy jelentőséggel, hiszen ha már a vagyon tulajdonjogát pl. egy társadalmi szervezet részére átruházták, akkor semmi sem gátolta meg az „új tulajdonosokat”, hogy a szerzett vagyontárgy felett tetszésük szerint rendelkezzenek. A teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy a Vhr. tartalmazott pontosításokat, megszorításokat15 e tekintetben, azonban kizárólag a 15. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozóan (magánerőből beépíthető építési telekre, a nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan termőföldre). Figyelemfelkeltő azonban, hogy ezek a rendelkezések - bár a szabályozandó állami vagyonkör csak egy kis szeletére vonatkoznak - a Földtörvényben és a Vhr.-ben megszokott felületes szabályozástól eltérően viszonylagos pontossággal és bizonyos garanciális elemek beépítésével állít korlátokat az állami vagyon e körének átruházásával kapcsolatban. A Vhr. ezen szakaszai eleve az „eladás” szót használják, nem 15 Lásd Vhr. 6. §-20. § 96
