Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... elleni demonstrációnak kezdett tűnni. A szervezésbe erősen bekapcsolódtak a bécsi disszidens körök és azoknak is a szélsőséges vonala, valamint a bécsi ún. cionista vonalak. A DMF-ről [sic! - MDF] egyértelműen azt terjesztik Bécsben, hogy antiszemita, tekintettel arra, hogy a FIDESZ-nek, a Szabad Kezdeményezések Hálózatának és a TDDSZ-nek a vezetése túlnyomórészt zsidókból tevődik ki, míg a DMF [sic! - MDF] vezetőségében nincs ilyen ember. Az egyik előadás során Philipp Tibor kijelentette, hogy a DMF [sic! - MDF] antidemokratikus, mert zsidóellenes és egyben a kormánypolitika kiszolgálója” - írta Bozsikné Bárányos Krisztina rendőr hadnagy feljegyzése 1988. szeptember 26-áról.88 E tudósítások talán nem elkülöníthetők attól, hogy a liberális-polgári radikális ellenzék köreiben sokan látták úgy: az MDF a mozgalommá alakulással lépéselőnybe került a Szabad Kezdeményezések Hálózatával szemben.89 Az ellenzéki értelmiség - és ennek nyomában a politika - „ízléstelen megosztottságának” (Németh Zsolt megfogalmazása Lakiteleken) jelei tehát a nemzetközi porondon is visszhangot vertek. Ahogy Kávássy János tanulmányában megállapítja: a második lakiteleki találkozó az első alkalmat jelentette az angolszász sajtóban, amikor a Magyar 88 ÁBTL 2.7.1. N01J Demokrata Fórum, 268. (1988. 09. 26.). A jelentés az MDF következetes „DMF”-ként említése mellett számos egyéb pontatlanságot is tartalmaz. Az elsősorban az Osztrák Néppárt - és nem az MDF - által szervezett „ellenprogram” a nem hivatalos Magyarország képviselőinek bemutatását tűzte ki célul. A Fórum és a hozzá közelállók részéről Csoóri Sándor és Für Lajos, valamint Gergely András történész vett részt a rendezvényen. A Hálózatot Solt Ottilia, a Fideszt Bárány Anzelm és Tirts Tamás, az ’56-osokat Rácz Sándor képviselte. A Magyar Október Sajtószolgálat tudósítása a rendezvényről: Magyar Október - bécsi találkozó. MTI Rádiófigyelő, 1988. 09. 22. http:// archivl988-2005.mti.hu/Pages/HirSearch.aspx?Pmd=l (Utolsó letöltés: 2019. 04. 10.) 89 A Hálózat szeptember elejei tanácskozásán - a III/III-as jelentés szerint - Kőszeg Ferenc fogalmazott így. Érdekes egy októberi, szóvivői testületi tanácskozásról szóló beszámoló is - amikor már az SZKH vezetői is a „hálózat” vagy „párt” kérdéséről vitatkoztak -, amelyen szintén elhangzott: „az MDF lépéselőnybe került, de nincs eszmei muníciója, míg nekik igen: a Társadalmi szerződés". „Ezt - egyesek szerint - a hatalom is elfogadja, ezért aktualizálni kell - kihasználva a fő ideológus, Kis János távollétét -, hogy a hatalom őket tekintse az egyetlen tárgyaló partnernek” - folytatódik a III/III-as jelentés szövege. A márciusi Jurta-találkozók idején Demszky Gábor még azért támadta a „népi bandát”, mert „mindig kompromisszumot kötnek, de ilyen mértékben, mint most, erre még nem került sor”. 2.7.1. ÁBTL NOIJ Demokrata Fórum, III/III-170-176/7, 234. (1988. 09. 06.); III/III-199-205/3, 314. (1988. 10. 18.); III/III-58-61/5, 117. (1988. 03. 28.). 43
