Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... helyét, illetve az alternatív energiahasználatot nevezte meg.80 1956 elsősorban a Mécs Imre által ismertetett TIB-nyilatkozat kapcsán került elő. Ennek aláírói a kivégzettek teljes névsorának elkészítését, az ’56-os sírok megjelölését, az eltemetettek azonosítását, a 301-es parcella rendbe hozását és az Angyal István által javasolt emlékmű (egy rusztikus kőtömb) megvalósítását kérték.81 Király Zoltán - inkább az Alapítólevél lel kapcsolatban - a „forradalom (nemzeti felkelés)” megfogalmazás helyett csak a „nemzeti felkelés” meghagyását javasolta. Indoklása a forradalom szokásostól eltérő értelmezéséből indult ki. Szerinte egy forradalom ugyanis „rendkívül tudatosan előkészített, szervezett” folyamat, szemben ’56-tal, amely viszont inkább „elkeseredett népfelkelés” volt.82 A harmadik, szellemi természetű, a nyilatkozat által nem taglalt, de többek által felvetett kérdés az egyházak ügye volt. A katolikus lapoknál dolgozó Márkus László - már csak a közelgő egyházi törvény tárgyalására hivatkozva is - javasolta az egyházak védelmének felvételét az MDF feladatai közé.83 E gondolatot szinte szó szerint megismételte később Czakó Gábor is.84 Szesztay András - akinek levelét Kiss Gy. Csaba olvasta fel - világossá tette: az egyházaknak is biztosítani kell a külső beavatkozástól mentes szabadságot, önkormányzatot. Fontosnak nevezte, hogy a Fórum „a lelkiismereti és szólásszabadság átfogó összefüggésében részletesen vizsgálja meg az állam és egyházak viszonyát Magyarországon, s foglaljon állást ennek a viszonynak az újraszabályozását célzó törvénytervezetről”.85 80 Kodolányi Gyula felszólalása. In: Uo., [85-86.] 85. Az esztergomi találkozón elfogadott nyilatkozat abszurdnak nevezte, hogy míg az állam feladata lenne megvédeni polgárait és az országot a környezetrombolástól, addig „az állam mint a legfőbb gazdálkodó maga a legnagyobb környezetromboló”. A dokumentum javaslatot tett „az egész magyar gazdaságban környezetbarát technikák” meghonosítására. Bős-Nagymaros ügyét konkrétan nem említette, ám burkoltan erre utalt, amikor azt szorgalmazta: „a kormány érje el, hogy az ország ne szenvedjen más országok környezetromboló tevékenységétől és ne károsítsa már országok környezetét”. A nyilatkozat elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy az oktatás és nevelés minden szintjét hassa át a természet- és környezetbarát szemlélet. In: Az MDF esztergomi fórumának nyilatkozata, 1988. szeptember 10. In: Dokumentumok... i. m. 2017, [120-121.] 121. 81 Mécs Imre felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, [33-36.] 35. 82 Király Zoltán felszólalása. In: Uo., 37-38. 83 Márkus László felszólalása. In: Uo., 37. 84 Czakó Gábor felszólalása. In: Uo., 96-97. 85 Szesztay András: A Magyar Demokrata Fórum és az erkölcsi értékrend. Szövegezési javaslat a Magyar Demokrata Fórum programjához. In: Kiss Gy. Csaba felszólalása. Uo., 61. 41
