Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról

A cselekvés fél éve Szocializmus, népiség és a többiek „Mondanivalómban a szocializmus, a demokrácia és a magyarság ügyének eggyéforrasztásáról szeretnék szólni” - vezette be lakiteleki megszólalását még 1987-ben Bihari Mihály, a Fórum megalapításában kezdettől fontos szerepet vállaló jogász, politikai gondolkodó. Bihari ekkor legfőbb magyar sorskér­désként azt nevezte meg, hogy „képes-e a magyarság önmaga által választott történelmi alternatívában, önmaga történeti értékeihez igazodva, nyitottan, rugalmasan, nem kirekesztve másokat e történelmi feladatból, megmaradni, önmaga belső értékeire támaszkodó szerves történelmi utat választani a szo­cializmus, a demokrácia és a magyarság ügyét összeötvözi vagy sem?”40 E szavak aligha álltak távol az összegyűlt közösség akkori gondolkodásától és elvárásaitól.41 Nem véletlen, hogy az előre felkért előadók közül (Pozsgay Imre, Csurka István, Bihari Mihály és Gombár Csaba) csupán Csurka törte át radikálisan a „demokratikus szocializmus” és a „szocialista demokrácia” kereteit - „anti-katasztrófa programot” hirdető, a társadalom vészes ketté­szakadására figyelmeztető referátumában.42 A „szocializmus” semmiképpen sem volt szitokszó - ám hogy ki mit értett a fogalmon, az egyenként, de leg­alábbis csoportonként vizsgálandó kérdés lehet. A vitát „kormányzó” Fekete Gyula bevezetőjében jól érzékeltette az összegyűltek közérzetét és történelmi tapasztalatait, amikor arra próbált választ adni, hogy mi köti össze a jelenlévő sokszínű társaságot: „A szocializmust [...] sokféleképpen értjük, én is - akár úgy is mondhatnám - elkötelezettnek érzem magam a magam szocializmusa 40 Bihari Mihály felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1987, [39-46.] 39. 41 Ahogy Bíró Zoltán egy 1988. októberi interjúban a következőképpen tekintett vissza az akkori ambivalens érzésekre: „A Hazafias Népfront főtitkárának programja a fórum résztvevőinek körében majdnem osztatlan sikert aratott. Vita alakult ki azonban abban, hogy az eddig létező szocializmus egyáltalán alkalmas-e arra, hogy egy átalakítási fo­lyamatban valóban átalakuljon [kiemelés tőlem - N. Z.].” In: Szeredi Pál: Egy politikai mozgalom anatómiája a ’80-as évek végén, Magyarországon. A Magyar Demokrata Fórum létrejöttének, működésének egy éves mérlege. Beszélgetés Bíró Zoltánnal, a Hi­tel című folyóirat főszerkesztőjével, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjával. Ifjúsági Szemle, 1988. október. 42 Bár Gombár Csaba referátumában érintette a pártpluralizmus kérdését és annak több­fajta lehetőségét, frazeológiájában („platform-szabadság”, „frakció-szabadság” stb.) nem igazán tért el a hivatalos terminológiáktól. Gombár Csaba felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1987, 47-49. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom