Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... egyfajta gyorsítás, illetve radikálisabb szerepvállalás érdekében szorgalmazták az effajta szervezeti kereteket. A párttá alakulás ellenzői elvi és gyakorlati érvekkel egyaránt alátámasztották véleményüket. Az egyik legradikálisabb mozgalompárti Czakó Gábor szerint az MDF-nek minden kérdésben, így ebben is a harmadik utat kell keresnie - az itthoni egypártrendszer és a nyugati váltógazdaság ugyanis különböző okokból, de egyaránt nem megfelelő, „...a világban uralkodó válság [...] az a bizonyos emberválság, amit értékválságnak is hiszünk, az pontosan abból is ered, amit a világon most pártpolitikának hívunk. Vagyis a történelem helyébe a pártok tolakodtak...” Czakó szerint a pártpolitika velejárója a taktikázás, a Fórum útja viszont nem lehet ez: legitimitása éppen az elvi útkeresésben rejlik. „Nagyon fájna a szívem, hogyha Csoóri Sándor barátomat vagy Csengey Dénes barátomat, mint pártfunkcionárius látnám viszont” - vetítette tulajdonképpen előre (ekkor még természetes derültséget kiváltva) a jövőt.23 Az MDF szervezői-alapítói inkább gyakorlati, ugyanakkor a távlatokat is szem előtt tartó okokból ellenezték a párttá alakulást. Kiss Gy. Csaba a mozgalmi szerepvállalást egyszerre szőkébbnek és tágabbnak minősítette a párténál: egy mozgalom lemond a hatalom megragadásának törekvéséről, és csak ellenőrző szerepet kíván játszani, helyetti újszerű, szervezetként való létezést. Kóródi István miskolci ügyvéd („Magyar Demokrata Szövetség”) éppúgy e gondolat mellett érvelt, mint a bibói gondolat híveként megszólaló, későbbi országgyűlési képviselő Bilecz Endre („Magyar Demokratikus Szervezet” vagy „Magyar Demokratikus Mozgalom”). Figyelemre méltó, és szintén a szervezettebb és hathatósabb politikai szerepvállalást jelző tényező, hogy a nemzetiek által kiharcolt és engedélyezését szintén a második lakiteleki találkozón bejelentett és erre a névre engedélyt kapó Hitel helyett többen - így elsőként Szabad György történész, majd Bilecz Endre és Vigh Károly történész - javasolták a Fórum vagy Magyar Fórum elnevezést. Ez is kifejezte volna a lap MDF-hez való szorosabb kötődését - amelyet a mozgalom szervezői és alapítói viszont inkább lazább, szellemi kapcsolódásként képzeltek el. Ahogy a nemzetközi sajtótájékoztatón többen is megfogalmazták: a Hitel a magyar szellemi élet mindenféle köreit meg kívánta szólaltatni. A „gordiuszi csomót” a nagy tekintélynek örvendő színművész, Sinkovits Imre a következőképpen vágta el: „maradjunk meg annak, aminek ez indult. Nevében, és [...] tartalmában [...] is.” (A mozgalom hivatalos lapjaként a Magyar Fórum hetilap - Csurka István főszerkesztésével - 1989 októberében indult el.) In: Szabad György hozzászólása. In: Uo., [27-29.] 29.; Kóródi István hozzászólása. In: Uo., 40.; Bilecz Endre hozzászólása. In: Uo., [49-53.] 52.; Sinkovits Imre hozzászólása. In: Uo., [68-73.] 69-71.; Vigh Károly hozzászólása. In: Uo., [92-94.] 92. 23 Czakó Gábor hozzászólása. In: Uo., [95-98.] 95. 23
