Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Szeredi Pál: Adalékok a Magyar Demokrata Fórum és a független szervezetek kapcsolatához (1988-1989)
A cselekvés fél éve értelmezésének monopóliumát, és maga kívánja meghatározni, hogy ki párbeszédképes, és ki nem az. Kiss Gy. Csaba kiemelte, hogy a Jurta Színházban sokan voltak olyanok, akik Lakiteleken nem lehettek jelen. Kívánatosnak tartotta, hogy a fórumon mindazok a szellemi áramlatok képviselve legyenek, amelyek a független magyar közgondolkodás részét alkotják, így például a liberálisok vagy szociáldemokraták is. Még egyszer megemlítem, hogy kiemelendőnek tartom, hogy az 1988. januári fórumon megszólaltak a polgári ellenzék képviselői - Kis János, Kőszeg Ferenc, Konrád György, Tamás Gáspár Miklós, az 1956-os szellemiséget képviselő Göncz Árpád, Vásárhelyi Miklós, Mécs Imre -, de megfogalmazta véleményét a munkásság nevében Lévai Sándor nyugdíjas csepeli munkás is. A tanácskozás végén a jelenlévők közös nyilatkozatot is elfogadtak,6 melyet az MDF szervezői elküldték Grósz Károlynak, Pozsgay Imrének, az Országgyűlés titkárságának, és a közlés reményében a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és az MTI szerkesztőségének. A közlést a lapok visszautasították, és ezt Grósz Károly a Nyilatkozatot megküldő levélre írott válaszában meg is indokolta: azért nem közölték, mert annak tartalmát a fennálló hatalom elutasította, így az általa irányított sajtótermékekben a közlést megtiltotta. Grósz levelében a következőket írta: „Javaslataik döntő többségével egyetértek, támogatom. Ugyanakkor elvileg elutasítom, hogy a nép által választott Országgyűlés működésének rendjét társadalmi bizottságok határozzák meg. Ez szerintem az Országgyűlés feladata. Nem támogatom a „hivatásos” képviselői rendszert sem, ugyancsak elvi meggondolásból.”7 Tekinthetjük úgy, hogy az MDF által szervezett vitán kialakított konszenzusos javaslatsort és az egyeztetést a hatalom képviselői visszautasították. A sikeres rendezvény ugyanakkor megerősítette az MDF szervezőinek elszántságát, hogy a vitasorozatot folytatni kell. Már a január 30-i rendezvényen meghirdették a március elejére tervezett, a nemzeti kisebbségek helyzetéről, jogairól szóló következő vitát.8 Fontos körülményként kell 6 Fontos megjegyeznünk, hogy ekkor még mindenki személyes véleményét mondta el, egyedül a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság képviseltette magát, mint szervezet. A nyilatkozatot tehát magánszemélyek társulása fogadta el, és az is figyelmet érdemel, hogy 7 ellenszavazat is volt, azaz a vélemények sokszínűsége valóban érvényesült. 7 Grósz Károly 1988. február 9-i keltezésű válaszlevele a Für Lajos által megküldött 1988. január 30-i Nyilatkozat elutasításáról. In: Dokumentumok..., i. m., 44. 8 A határon túli magyarság helyzetéről rendezett fórum két részletben 1988. március 6-án és március 21-én került megrendezésre a Jurta Színházban. 202
