Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Marschal Adrienn: A független szervezetek megjelenése az Országgyűlésben Az 1989-es időközi választások a sajtó tükrében
Marschal Adrienn: A független szervezetek megjelenése... az indulatos felszólalókat.88 A jelöltjüket ért vádakról az MDF elnöksége is tudott, az elnökségi ülésen azonban mindezek ellenére támogatásáról határoztak. „A helyi szervezet a bizalmat megadta Raffaynak. Nem a legideálisabb jelölt, de a szegediek válságos helyzetében használható.”89 A július 22-23-án végzett közvélemény-kutatás szerint a választópolgárok 51 százaléka tervezte elmenni a szavazásra, ebből 30 százaléka Raffayra, 5 százaléka Dobozyra adja majd a voksát.90 A választáson végül a lakosság 45, 2 százaléka vett csak részt, annak ellenére sem lett meg az 50 százalék+1, hogy egy órás hosszabbítást rendeltek el a szavazóhelyiségekben, és a rádióban is szavazásra szólították az embereket. A legtöbb szavazatot 59,44 százalékot Raffay Ernő, az MDF jelöltje kapta, Dobozy Levente pedig, akit az MSZMP támogatott 39,1 százalékot.91 Az eredmények ismeretében az MSZMP szegedi szervezete azzal magyarázta a vereséget, hogy a párt városi végrehajtó bizottságának éléről négyből hárman mondtak le a választások előtt, továbbá későn fogtak hozzá azok megszervezéséhez és bár elfogadták, hogy az MSZMP alakuljon át igazi választási párttá, de a gyakorlati lépéseket nem tették meg.92 Végül egy független jelölt mellett (Dobozy Levente) sorakoztak fel, aki viszont vereséget szenvedett. 88 Ennek a vádnak az szolgáltatott alapot, hogy a Szegedi Egyetem című újságban közöltek egy 1984-ben Raffay Ernő által írt levelet, melyben arra kéri a könyvtárvezetőt, hogy a mások által ott elhelyezett antikommunista könyveket kezelje külön, és ha az ő engedélye nélkül a hallgatók kezébe kerülnek ezek a könyvek, akkor eljárást indít a rendőrségen. A levelet teljes terjedelmében a Kapu 1990/6 9-H.o. is közölte. Vicsotka Mihály: Képviselőkép ellenfényben címmel. Kollégájának feljelentésén túl azzal is megvádolták, hogy rendőrségi informátor volt. 1989 márciusában Ökrös Tamás és Táborosi Gábor egyetemi hallgatók ezzel kapcsolatban bejelentést tettek a JATE rektoránál és az egyetemi lapban is publikálni kívánták az esetet. ÁBTL 2.7.1. Csongrád 47/1989. (1989. március 14.) Ungváry Krisztián kutatásai szerint „Kocsis Lajos” néven próbálták beszervezni, munkadossziéja azonban nincsen. A szembenézés hiánya című könyve szerint: „Kizárása azért történt, mert az »együttműködést megtagadta«, érdemi tevékenységére nincs adat.” Ungváry Krisztián: A szembenézés hiánya. Magánkiadás, 2017,127. Raffay Ernő ugyanezen időszakban viszont bizonyíthatóan állambiztonsági megfigyelés alatt állt, folyamatosan jelentettek vidéken tartott előadásairól, így több NOIJ jelentésben is szerepel, illetve „Kárpáti Zoltán” is jelentett róla. ÁBTL. 3.1.2. M-41795. Kárpáti Zoltán. 89 LRA, MDF korai időszakának iratai, 1.4.3.1.2. Elnökségi ülések 1989. 8. doboz 150. ő.e. Jegyzőkönyv az MDF Országos Elnökségi Üléséről, 1989. 06. 11. 90 Népszava, 1989. július 23., 5. 91 Magyar Közlöny, 1989. július 31., 942. 92 Népszabadság, 1989. július 13., 8. 129
