Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Marschal Adrienn: A független szervezetek megjelenése az Országgyűlésben Az 1989-es időközi választások a sajtó tükrében

Marschal Adrienn: A független szervezetek megjelenése...

Népfront jelöltje; Gráner Gyula közgazdász, az Agrober kecskeméti irodájának igazgatója, az MSZMP városi bizottsága és a párt reformkörének jelöltje; valamint Farkas Zoltán közgazdász, a Dél-alföldi Állattenyésztő Állomás osztályvezetője, akit az SZDSZ támogatott.67

A kampány megkezdése előtt, június 7-én választási megállapodást kötött az MDF, a HNF, a MADISZ, az MSZMP és az SZDSZ, melyben vállalták a választások korrekt, tiszta versenyen alapuló lebonyolítását.68 69A kampány során Debreczeni József59 mellett Lezsák Sándor, Farkas Zoltán mellett pedig ifj. Rajk László, Mécs Imre és Demszky Gábor mondott kortesbeszédet, az MSZMP országos vezetőségének tagjai azonban nem mentek el a városba, hogy jelöltjeiket támogassák. Nagy jelentőségük volt az MDF és az SZDSZ által készített plakátoknak és szórólapoknak, a választások után az emberek kétharmada úgy nyilatkozott, hogy ezekből tájékozódott.70 Az MDF tartott egy Dinnyés József-dalestet, tüntetést is szerveztek az autópálya érdekében, valamint érdekes színfoltját jelentette a kampányidőszaknak a városban az MDF-aktivisták által a főtérre kihelyezett üres szék, ami az országgyűlési üres képviselői helyet szimbolizálta, s amiben ők természetesen Debreczeni Józsefet szerették volna látni.71

A városi választási elnökségbe, amiben eddig csak a Népfront képviselői és az MSZMP tagjai kaphattak helyet, ekkor meghívták azon szervezetek képviselőit is, akik a független jelölteket támogatták. Végül a választók 44,1 százaléka adta le szavazatát. Az arányok a következőképpen alakultak: dr. Debreczeni József, MDF: 47.2 százalék, dr. Kiss István, MSZMP: 22.2 százalék, Varga László, HNF: 14.9 százalék, dr. Gráner Gyula, MSZMP reformkor: 8,9 százalék, Farkas Zoltán, SZDSZ: 6,2 százalék.72 így Kecskeméten az alacsony részvétel miatt az első forduló alapján nem küldhették képviselőt a parlamentbe.

Az eredményeket Debreczeni József az MDF győzelmének tartotta, de az alacsony részvételt az addigi álválasztások révén kialakult politikai érdektelenséggel és a rossz időponttal indokolta. (Az alföldi megyében a nyár közepén,

67 Népszabadság, 1989. július 20., 7.

68 Petőfi Népe, 1989. július 27., 5. (Megyeszékhely melléklet)

69 Debreczenit a Szabad Európa is bemutatta, amit utólag fel is róttak neki. Magyar Nemzet, 1989. augusztus 10., 3.

70 Simon: i. m„ 7.

71 Népszabadság, 1989. augusztus 7., 5.

72 Magyar Közlöny, 53. szám, 1989. július 31., 942.

125