Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
„Göröngyös úton...” kiiktatják az ügyben, vagy egyébként törvényes ok nélkül mellőzik a büntetőjogi felelősségre vonást, megszegve az állam bűnüldözési kötelezettségét, ennek eleve következménye, hogy az elévülést létrehozó joghatás nem jöhet létre. Természetesen csak a jogalkalmazó döntheti el, hogy a konkrét ügyben az elévülés mint jogi tény a fentiekre figyelemmel bekövetkezett-e vagy sem!" Az állásfoglalás kitért arra is, hogy különösen ilyen nyugvást előidéző tény lehet az, ha a szabad jogállami rend lényeges alaptételeivel összeegyeztethetetlen okokból nem üldöztek valamely bűncselekményt, feltéve, hogy ez az állami vezetés kifejezett vagy alaposan feltehető akaratának megfelelően történt. Törvényhozói jogértelmezésről volt szó - ugyanazon felfogás kifejtéséről, amely az ún. Zétényi-törvény jogfilozófiai alapját adta. Az Alkotmánybíróság döntéséről A magyar jogrendszerben - amely az alkotmányos időkben hasonlított az intézményt nem ismerő angolhoz, lévén Magyarországnak is történeti alkotmánya volt - addig ismeretlen Alkotmánybíróság által korlátozott parlamentarizmus viszonyai között érvényesültek azok a nézetek és értékítéletek, amelyeket a láthatatlan alkotmányt építő, aktivista felfogású Alkotmánybíróság, s annak elnöke képviselt, mintegy a régi Politbüró/Politikai Bizottság jogállami változataként. „Az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmező határozataival egyfajta alkotmányozó hatalomként viselkedett. A »láthatatlan alkotmány« koncepciója, illetve az alkotmánybírák esetleges túlzott aktivizmusa miatt politikai és szakmai támadások is érték az Alkotmánybíróságot. A »láthatatlan alkotmányt« - amely lehetővé tette, hogy az írott alkotmányon felül az alkotmányos elvek is szerepet kapjanak az alkotmányértelmezésben - egyes kritikusok alkotmánybírósági imperializmusnak titulálták, amely a demokratikus törvényhozás szabadságát veszélyeztette."260 Az elvi alapok tisztázásának szándékával mindenképpen egyetértünk, léteznek jog feletti elvek, amelyek az akkori alaptörvényben is gyökereznek, ezek azonban a törvényes felelősségre vonás alkotmányossága mellett szóltak. 260 Idézet forrása: Trócsányi László: Alaptanok. In: Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Szerk.: Trócsányi László, Schanda Balázs. Budapest, HVG-Orac, 2016, 55. Lásd még: Pokol Béla alkotmánybírósági határozatokhoz fűzött párhuzamos indokolásait: például a 988/B/2009. AB határozatot és a 821/B/2009. AB határozatot. Pokol Béla szerint az önkényes jogkiterjesztés következtében a sokmilliós állampolgári kör megválasztásával legitimált törvényhozói többség szabad mérlegelése helyére egy néhány fős testület szabad mérlegelése került.
