Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság - belülről
„Göröngyös úton.. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság programnyilatkozata A Bajcsy-Zsilinszky Társaság programnyilatkozatának előélete 1988 második félévére datálható, amikor a Társaságban tagságot vállalt Bilecz Endre politológust, későbbi országgyűlési képviselőt kértem meg arra, hogy készítsen egy tervezetet erre a célra. Bilecz Endrét Székely Kocsárd barátom révén ismertem meg, többek között az Egyetemi Lapok szerkesztőségében találkoztunk. Fő kutatási területe Bibó István munkássága volt. A programnyilatkozattal az volt a célom, hogy készüljön egy viszonylag kis terjedelmű, Magyarország adott társadalmi-politikai helyzete által megszabott keretben vezérmondatokkal jellemezhető szempontrendszer, egy olyan igénysorozat, amely felöleli az ország minden lényeges életterületét, a Társaság által helyeselt, kívánatosnak tartott változások határozott irányát és tartalmát. Az eredetileg 29 pontos követelményrendszer három évtized múltán olvasva is korszerűnek mutatkozik, felölelte a magyar társadalom szinte minden lényeges kibontakozási irányát. Az első három pont megfelelő összhangot teremtett az európai gondolat, a közép-európai integráció - vagy másképpen a Duna-völgyi népek összefogása, és - ami a legfontosabb - az egységes magyar nemzet igénye és követelése között. Ha azt tekintjük, hogy még tíz esztendő múlva is fájdalmas igénye volt az elszakított magyarságnak — beleértve a tengerentúlra szakadtakat és a Nyugat-Európában élőket is -, hogy közjogilag az egységes magyar nemzet részei legyenek, akkor telitalálatnak és egyben időtállónak kell tekintenünk az egységes magyar nemzet megfogalmazását. A minden magyar - éljen a világ bármely pontján - legyen nemzeti közösségünk egyenrangú tagja kezdetű igénypont élénk visszhangra talált, félévszázados lelki sebek gyógyulását ígérte. Tartalmi szempontból ugyanilyen jelentőségű volt az igény arra, hogy a sztálinizmus korában kialakított nemzetközi kapcsolatrendszerünket újjáértékeljük az önálló Magyarország követelésének jegyében. Ebben az időben még a Kossuth-címer követelése volt jellemző, egy esztendő múlva már az ennél is megfelelőbb és közjogilag pontosabb koronás kiscímer váltotta fel. Hozzá kell tenni: a Kossuth-címer követelése mögött is ott volt a történelmi folytonosság gondolata és igénye. Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1988-ban egy sok évtizedes vitában taglalt kérdés helyes előfeltevését fejezte ki. Számos nehézséget takaríthatott volna meg az ország, ha alkotmányozó nemzetgyűlés hozza létre a történeti 82
