Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
A Társaság rendezvényei... és más vezető politikusok is részt vettek.88 Az ötéves évfordulóra teljesen egyértelművé vált, hogy a Társaság már nem politikai műhely, semmiféle politikai-szellemi terméke nem lelhető fel ebből az időből (dr. Vigh Károly olvasói leveleit és évfordulós cikkeit nem tekintve). Természetesen volt még egy-egy fellobbanás, mint a Koszorús Ferenc-emléktábla felállítása a Dohány utcában, vagy a Bajcsy-Zsilinszky-szobor körüli csatározások, amelyek során a Társaság sikeres nyomásgyakorlással elérte, hogy nemcsak Tarpán állították fel újra a félig ülő Zsilinszky-szobrot, hanem Pesten, az Evangélikus templom előtt is álló szobra lett a névadónak. Szintén az évfordulóhoz köthetően, 1991 júniusában Morvay László nyilatkozott a Magyar Nemzetben a Társaság megalakulásának körülményeiről. Szólt az őt a Független Kisgazdapárthoz fűző erős kötelékről, amelynek ellenére a rendszerváltás idején nem a párt felélesztését tartotta feladatának, hanem a Bajcsy-Zsilinszky jegyében való szellemi megújhodást. Egészséges büszkeséggel említette az Erdély-tüntetés szervezésében való részvételt, illetve környezetvédőink - szintén más szervezetekkel közös - erőteljes küzdelmét a bős-nagymarosi építkezés leállítása érdekében. Pontosan határozta meg, hogy az EKA sajnálatos megosztódásakor mi az úgynevezett népi-nemzeti- keresztény pártcsoportosuláshoz csatlakoztunk. Ez azzal járt, hogy a korábban tagjaink között üdvözölt, de magát a liberális elveket valló pártokhoz közelálló személyek megváltak a Társaságtól. Szerinte csak további forgácsolódást eredményezett volna, ha pártszerű alakulássá változott volna a Társaság. Helyesen látta, hogy „számos olyan kérdés van Magyarországon, amit csak valamiféle társadalmi konszenzus alapján lehet megoldani". Amint mondotta, „a BZST- vel szemben nem merülhet fel az a vád, hogy némelyek egyéni érvényesülési vágytól vagy politikai ambíciótól vezéreltetve teszik, amit tesznek. Itt nincsenek reménybeli pozíciók - hatalom, pénz — ez erkölcsi alapot adhat a közös gondolkodásra,”89 Nos, Morvay nyilatkozata szemléletesen mutatja a Bajcsy- Zsilinszky Társaság erényeit, a pártosodó társadalomban való háttérbe szorulásának okait, és érthetővé teszi már ebben a viszonylag korai időszakban is a Társaság feladatbeli válságát. Sajnos szeretett barátunk, a társaságalapító a következő hónapban elhunyt. Róla, mint más alapítókról is, külön fejezetben emlékezem meg, itt 88 (d-y): A kishitűség és a pesszimizmus ellen. Magyar Nemzet, 1991. június 10., 3. 89 Dobszay János: A reformerők közös fellépését sürgettük. A BZST évfordulója elé. Magyar Nemzet, 1991. június 7., 5. 57
