Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
A Társaság rendezvényei... pártok és mozgalmak számára - levonható tanulságokról. A felkért előadó Bruszt László szociológus volt.65 Az 1989. szeptember 18-i Nemzeti Kerekasztal-megállapodás - amelyet később részletesebben tárgyalunk - megnyitotta az utat nemcsak az ígéret, hanem a közjogi biztosítékok szavatolásának szintjén is a szabad, demokratikus választásokhoz, a többpártrendszerű független Magyarország létrejöttéhez. Ennek a tárgyalássorozatnak jelentős szereplője volt a Bajcsy-Zsilinszky Társaság. Októberben több sajtótermék közölte a háromoldalú tárgyalásokról és a parlamenti vitákról szóló nyilatkozatot, amelyet az Ellenzéki Kerekasztal azon szervezetei tettek, akik aláírták a szeptember 18-i megállapodást (Bajcsy- Zsilinszky Társaság, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt).66 Az aláíró szervezetek és pártok azt kifogásolták, hogy olyan állításokat tartalmaztak az alá nem írók - tehát az SZDSZ és a Fidesz - nyilatkozatai, amelyek szerint az aláíró szervezetek megalkudtak volna, és az alá nem írók lennének a bátrak és hajthatatlanok. A nyilatkozat ennek az állításnak a teljes valótlanságát bizonyította, amikor rámutat: az aláírók a köztársasági elnök Országgyűlés által való választása mellett döntöttek, még akkor is, hogyha egyetlen, kivételes esetben a választások előtt hozzájárultak egy közvetlen választáshoz. Megindokolták, hogy a munkahelyi pártszervezeteknek a munkahelyek elhagyására való kötelezését nélkülözhetetlenül fontosnak tartják, megállapodás azért nem született, mert az MSZMP-n belül viták voltak ebből a kérdésből, miközben a kormány egyetértett az EKA álláspontjával. A hamis vádak körébe tartozik a munkásőrségről szóló is. Az aláíró szervezetek egyike dolgozta ki a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetésének tervezetét, azt szintén az aláíró pártok egyike ismertette a tárgyalások során. A tervezetet és a munkásőrség megszüntetésére vonatkozó állásfoglalást csatolták a megállapodáshoz, és ezt a leghatározottabban fenntartották. A megszüntetésre vonatkozó tervezet végrehajtása, az ezzel összefüggő intézkedések a kormány hatáskörébe tartoznak. Hasonlóan bizonyították, hogy a pártvagyon és az MSZMP pénzforrásainak kérdésében az MSZMP delegációja ígéretet tett a 65 Uo. 66 Magyar Hírlap, 1989. október 14. 1., 3. 49
