Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
A Társaság rendezvényei... titkárság tagja, dr. V. Nagy Imre egyetemi tanár, a környezetvédelmi bizottság elnöke és Horváth László osztályvezető-helyettes. A Bajcsy-Zsilinszky Társaságot Vigh Károly elnök, Morvay László alelnök, dr. Zétényi Zsolt titkár, Domonkos István jegyző, Szekeres László környezetvédelmi csoportvezető és Töttössy Istvánné dr., az erdélyi menekültügy felelőse képviselte. A Népfront részéről elhangzott, hogy a cél az ország stabilitásának megőrzése, a minden irányú megújulás, a demokratikus szocializmus intézményrendszerének kialakítása. A Népfront nem akar irányítani, de szeretne tettekre hívni, szövetségre lépni minden jószándékú tömörüléssel. A megbeszélés alapján nyilvánvaló volt az a tény, amelyet már régebben is jól lehetett látni, hogy a Népfront védőháló szerepe megszűnt, erre nem tart igényt. A Társaság részéről elhangzott az együttműködési szándék, ugyanakkor két lényeges kérdésben - a bős-nagymarosi vízlépcső, valamint az Országgyűlés munkájának megítélésében - eltérő nézeteket vallottak a felek. A vízlépcső ügyében a Társaság a Magyar Tudományos Akadémia figyelmeztetéseit elfogadva helytelenítette „a gigantomániás és kockázatos, a sztálinista korszakra jellemző beruházás f''. Az Országgyűlés tevékenységének megítéléséről a Társaság véleménye a következő volt: „a jelenlegi parlamentet 1985-ben antidemokratikus úton választották, ezért egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását tartanák ma időszerűnek, valamennyi alternatív politikai erő bevonásával”. Az alkotmányozó nemzetgyűlés igényének kijelentése máig hatóan lényegbevágó jelentőségű volt. Ez a tárgyaláson is nyilvánvalóvá vált. Közjogi viták mélyére hatoló epizód ez a megbeszélés azért, mert az alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatának - amelyet a Magyar Demokrata Fórum köreiben is többen vallottak - megvalósulása esetén a rendszerváltozás jellege bizonyára más színezetet kapott volna. A Magyar Nemzet tudósítását olvasva némileg sajátos a summázat, miszerint a jövőbeni együttműködés három feltétel alapján történhet: „a szocializmus bázisán, az érvényes alkotmány alapján, a nemzetközi érdekek sérelme nélkül”. Ez a három elv így együtt, szerencsére - legalábbis, ami az első kettőt illeti - nem vált a politikai gyakorlat szintjén valósággá. Jelen voltam, mi több: részese voltam ennek a megbeszélésnek. Nem emlékszem a pontos részletekre, ám abban bizonyos vagyok, hogy valójában nem gondolhattuk, s nem is mondhattuk, hogy a változásokat a szocializmus bázisán és az érvényes, sztálini fogantatású alkotmány alapján képzeljük el.46 46 (t. g.): A „ történelmi kiegyezéshez” keresik a közös utat. Platform a demokrácia. Magyar Nemzet, 1989. január 6., 3. 41
