Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
_ „Göröngyös úton...” nemzeti felkelés emlékére. A hatalmat gyakorló párt vezetői még attól is féltek, hogy egy kis küldöttség emlékezzen meg 1956-ról oly módon, hogy teljes csendben virágokat helyeztek volna el Bem tábornok emlékművénélEgyúttal felhívta az emlékezni vágyókat, hogy november 4-én csendes gyásszal tartózkodjanak mindenféle vigalomtól. A közlemény továbbá azt is tartalmazta, hogy 1988. november 6-án vasárnap délelőtt ünnepélyes megemlékezés lesz a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájánál a magyar forradalom mártírjainak, a megtorlás áldozatainak jeltelen nyugvóhelyénél. Itt helyezik el 11 órakor azokat a koszorúkat és virágokat, amelyeket a rendőri tiltás miatt október 23-án nem tehettek le Bem apó lábaihoz.39 40 Az Új Köztemetőben megtartott megemlékezésen végül Domonkos István, valamint Morvay László beszélt, és mintegy kétszáz fő volt jelen. 1988. november 8-án az Elnöki Tanács elnökének, dr. Straub F. Brúnónak írt a Társaság elnöke arról, hogy „a Társaságunk megvonja bizalmát az 1985-ben antidemokratikus úton megválasztott Parlamenttől és követeli az országgyűlés feloszlatását (és egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását) valamennyi alternatív politikai erő bevonásával^. A levéltervezet stílusánál fogva nem illik Vigh Károly előadásmódjához és politikai nézeteihez, feltételezhető, hogy végül csak tervezet maradt. Szintén ebben a hónapban az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. tv. módosításáról és egységes szövegéről alkotott törvénytervezettel kapcsolatos véleményünket adtuk elő a Hazafias Népfront Országos Tanácsában. A BZST állásfoglalása a Magyar Nemzet 1988. november 22-i számában foglalkozott a törvénytervezettel. Az állásfoglalás lényege az volt, hogy a javaslat egy párt kizárólagos, illetve döntően meghatározó hatalomgyakorlásán alapuló politikai rendszer fenntartását tételezi fel, és beleillett a korábbi hasonló szellemű törvényjavaslatok sorába. A Társaság ezért sem támogatta ezt a törvényjavaslatot. A legjelentősebb megállapítása ennek az állásfoglalásnak az, hogy „o legfontosabb az alkotmányozó nemzet- gyűlés tagjainak megválasztása általános egyenlő közvetlen választás alapján titkos szavazással; szabad jelöltállítási joggal (legalább 500 választópolgár 39 A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság felhívása. (1988. október). RETÖRKI Archívum, Vigh Károly iratai, 54. doboz. 40 Dr. Vigh Károly levele dr. Straub F. Brúnónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökéhez. (1988. november 8.). Uo. 38
