Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
_ „Göröngyös úton...” Bajcsy-Zsilinszky élete Bajcsy-Zsilinszky Endre élete a maga sokszínűségével, csillogásával és küzdelmeivel drágakőhöz hasonlít. Ennek a drágakőnek állandóan változik a színe, képe aszerint: hogyan, melyik oldalát fordítjuk a fény felé. Ettől persze még pontosan meghatározható az értéke.. Az 1886-ban Szarvason - apai részről hajdúsorba került parasztősök, anyai részről nemesi felmenők ivadékaként - született Zsilinszky Endre jogi tanulmányokat végzett Magyarországon, majd Németországban. Már fiatalon komoly társadalomtudományi érdeklődésről tett tanúbizonyságot. Elválaszthatatlannak tartotta a nemzeti és társadalmi kérdéseket. Izzó hazaszeretete egész pályáját meghatározta. Miután huszártisztként hazatért az első vüágháborús frontról, megdöbbent a nemzeti önvédelmi ösztön tragikus elfojtásától, s a Magyar Országos Véderő Egyesület egyik szervezője lett, majd rövid bécsi emigráció után a szegedi kormány kultuszminisztériumában kapott helyet. 1927 ig tartó fajvédő korszakában sohasem hirdtett jogfosztást. Mindvégig vallotta: 'Nem vagyunk hajlandók elismerni a zsidóság szellemi fölényét a vérbeli magyarság fölött azzal, hogy a jogegyenlőség elvének megtörésével kelljen biztosítani a honfoglaló magyarság létét, politikai, gazdasági érvényesülését..." Míg 1922-26. között kormánypárti programmal indulva Derecske országgyűlési képviselője volt, 1931-35 között már nemzeti radikális követelésekkel lett a kuruc hagyományt éltető Tarpa képviselője. Nemzeti radikalizmusa változást követelt a magyar élet minden területén, politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben egyaránt. Szabó Dezső szellemi hatását is felismerhetjük az 'egyetlen út a magyar paraszt" elvének hirdetésében. Meggyőződése volt az, hogy a magyar középosztály új szerepet a dolgozó osztályokból, mindenekelőtt a parasztságtól felemelkedő emberekkel lehet kialakítani. Amikor 1925-ben - világháborús érdemeiért - vitézzé avatták, felvette édesanyja: Bajcsy Mária családi nevét is. Jellemző gesztusa volt, hogy - az ellene 1935-ben Gömbösék által elkövetett és képviselővé újraválasztását meghiúsító visszaélések miatt - letette vitézi rangját. Tette ezt annak ellenére, hogy ezt a rangot, s általában a magyar katonaerényeket igen nagyra tartotta. Jellemző rá az a kijelentése:"... én valójában jogász vagyok szellemiségem szerint, és huszár egyéniségem szerint ..." Valóban kiváló közjogi tudása egyesült történelmi felkészültségével, s mindez tüzes, katonás magatartással. A mai olvasót megtévesztheti a múlt századi reformkorra emlékeztető, konzervatívnak látszó retorikája és stílusa. Aki azonban ismeri kemény ellenzékiségét - műveiből sugárzó hatalmas műveltségét - az tudja, hogy a két világháború közti korszak egyik legnagyobb politikusa volt. Nemcsak az 500 hold feletti birtokokat érintő földreformot, hanem a munkásság és szervezetei megbecsülését, az internacionalizmus átfordítását a nemzeti célok szolgádatának irányába, és a dolgozó osztályok kézfogását is hirdette - 1943- 44-beu - a kisgazda-szociáldemokrata szövetség révén. Kapcsolatai a harmincas 3 316
